Egyedülállóak az ország mezőgazdasági adottságai

A hónap végén lezárul a társadalmi vita és a koncepció véglegesítését követően a Nemzeti Vidékstratégia várhatóan június végén kerül a kormány elé – közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy keddi, budapesti szakmai tanácskozáson.

MNO
2011. 05. 24. 12:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A VM, továbbá az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint fenntartható fejlődés bizottsága és az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével szervezett eszmecserét „A magyar vidékfejlesztés és mezőgazdaság jövője Európában” címmel. A Nemzeti Vidékstratégia középpontjában – hasonlóan a fejlett gazdaságú országokéhoz – a helyi gazdaság, a helyi feldolgozás, a helyi értékesítés és a helyi közösségek megerősítése áll.

Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke kiemelte: Magyarország adottságai szinte egyedülállóak a mezőgazdasági termelés számára az unióban, mert tiszta környezetben, jó minőségű élelmiszer állítható elő.

Ez azonban csak akkor aknázható ki teljes mértékben – húzta alá Ángyán József –, ha a dél-amerikai típusú mezőgazdasággal szemben, amely csak a tőkés társaságoknak kedvez, Magyarországon az egyéni, a családi és kis-, valamint közepes vállalkozásra építik a termelést. Ez a gazdasági rendszer ugyanis sokkal több embernek ad munkát, mint más formációk, így a vidék megélhetését, fejlődését megfelelőbb módon biztosítja.

Felülvizsgálják a kedvezőtlen szerződéseket

Ángyán József példaként említette, hogy az állami tulajdonban lévő földek 80 százalékát 180 társaság bérli, és ezek a társaságok igen kedvezményesen, többször pedig ingyen jutottak a földbérlethez. Az államtitkár jelezte, az állam számára kedvezőtlen feltételekkel megkötött szerződéseket várhatóan felül fogják vizsgálni annak érdekében, hogy a földet az állam számára újra kedvező módon lehessen hasznosítani. Ilyen hasznosítási forma lehet például a demográfiai földprogram, amelynek keretében 25-50 éves bérletre adják megművelésre a fiatal gazdálkodóknak a földet, akik vállalják, hogy vidéki környezetben próbálnak meg boldogulni, és gyermekek felnevelését is tervezik.

Font Sándor arról beszélt, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformjában Magyarország számára az a legfontosabb, hogy továbbra is megmaradjon a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés anyagi támogatása az unió következő költségvetési időszakában is. A mezőgazdasági bizottság elnöke jelezte, hogy várhatóan a közös agrárpolitika forrásai 2014-től szűkülnek, és át is rendeződnek. Előtérbe kerül a vidékfejlesztés finanszírozása a korábbi közvetlen termelési támogatásokkal szemben. A KAP „zöldülni is fog”, mivel a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági tevékenység támogatásához több olyan szempontot fognak kapcsolni, amely a környezet- és természetvédelemben való aktív közreműködésre sarkallja majd a gazdálkodókat. Font Sándor szerint a társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Vidékstratégia koncepciójának végrehajtása során várhatóan 200-250 ezer új munkahely jön majd létre vidéken az elkövetkező 10 évben, annak az egymilliónak a részeként, amely a kormány vállalásában szerepel.

Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a stratégiai elképzelések alapgondolata jó irányba tett lépés, amelyeket támogatni lehet. Viszont hiányolta, hogy a koncepcióban az anyag-, a víz- és energiatakarékosságra ösztönzés nem kapott kellő hangsúlyt, továbbá a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának lehetőségei sincsenek kellőképpen kidolgozva. Jávor Benedek arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági tevékenységnek a jövőben meg kell felelnie a fenntarthatóság kritériumainak, továbbá figyelembe kell venni, hogy az agráriumot környezeti korlátok közé szorítva kell működtetni a jövőben.

Magyar kézben maradjon a termőföld

A tanácskozás végén pódiumbeszélgetésre került sor szakemberek és a tanácskozáson részt vevők között. A felszólalók jellemzően arról beszéltek, hogy a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett elveket meg kell valósítani, többen is azt hangoztatták, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amelyben a magyar termőföld nem kerülhet külföldiek kezébe. Számos felszólaló felhívta arra is a figyelmet, hogy a magyar vízbázist meg kell őrizni, és megfelelőképpen hasznosítani kell a hazai gazdálkodók érdekében.

Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szintén arról szólt, hogy az általa képviselt szervezet támogatja a Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak megvalósítását. Véleménye szerint a most zajló társadalmi vitát nem szabadna lezárni, mivel úgy vélte, hogy az emberek tájékoztatására szükség van, amelyre a most elindított fórumsorozat jó alkalmat ad.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.