Forsthoffer-botrány: nem lehet csak úgy „elfelejteni” egy céges érdekeltséget

Nem elegendő arra hivatkozni, hogy egy gazdasági társaságból az adott évben nem származott jövedelem: a fennálló tagságot a képviselőnek a vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatában is fel kell tüntetnie – mondta lapunknak Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A szakértő szerint egy jelentős osztalékfizetés tovább növelheti az elhallgatott érdekeltség jelentőségét, különösen akkor, ha a társasági tagság hosszabb ideje fennáll és a nyilvános cégadatokból is egyértelműen megállapítható.

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Fotó: Németh András Péter Forrás: MW

A Mentelmi Bizottság előtt is vizsgálható

Az alkotmányjogász szerint konkrét tényállítás alapján bárki kezdeményezhet vagyonnyilatkozati eljárást a Mentelmi Bizottságnál. Ehhez azonban pontosan meg kell jelölni, hogy a nyilatkozat mely részével kapcsolatban merül fel kifogás.

A bizottság ezt követően ellenőrizheti a kifogásolt adatokat, és vizsgálhatja, hogy valóban fennállt-e a nyilatkozatban nem szereplő érdekeltség.

A jogi megítélésben ugyanakkor fontos különbség van egy egyszerű adminisztratív hiba és egy tudatos elhallgatás között. Ha a képviselő a hiányosságot gyorsan kijavítja, az önmagában más megítélés alá eshet, mint ha egy jelentős gazdasági érdekeltség tudatosan marad ki a dokumentumból.

Kapitány István esete is a korrekció jelentőségét mutatja

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos gyakorlatban erre szolgálhat példaként Kapitány István esete is. Az ingatlanhoz kapcsolódó haszonélvezeti jog és tulajdonrész korábbi kimaradása után a nyilatkozatot korrigálták, és a dokumentumban már szerepelt az 1524 négyzetméteres telek, valamint a 209 négyzetméteres épülethez kapcsolódó feles tulajdon. A példa azt mutatja, hogy egy feltárt hiányosság esetében a gyors és érdemi korrekciónak önálló jelentősége lehet.

Ezzel szemben a szakértő szerint szándékosságra utalhat többek között, ha egy ismert, hosszú ideje fennálló és jelentős gazdasági érdekeltség marad ki, miközben az adat a nyilvános cégnyilvántartásban egyértelműen megtalálható.

Akár az összeférhetetlenség kérdése is felmerülhet

A hiányzó adat jogi következményei ezért az egyszerű javítástól egészen az összeférhetetlenségi eljárásig terjedhetnek. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint lényeges adat vagy tény szándékos elhallgatása esetén már nem pusztán formai hibáról beszélhetünk. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időszak jogszabályi változásai a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó felelősségi rendszert is szigorították. Ennek következtében bizonyos esetekben a szándékosan valótlan vagy hiányos vagyonnyilatkozat büntetőjogi kérdéseket is felvethet.

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a szabályozás mögött alapvetően a közélet átláthatóságának biztosítása, a korrupció megelőzése és a közbizalom védelme áll. Az alkotmányjogász az Európai Parlament szabályozását is példaként említette. Az uniós intézményben a képviselőknek szintén nyilatkozniuk kell bizonyos magánérdekeikről, gazdasági érdekeltségeikről és társasági kapcsolataikról.

Amint arról már korábban is beszámoltunk, az elmúlt napokban hatalmas port kavart, hogy nem tüntette fel a Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft.-ben fennálló érdekeltségét Forsthoffer Ágnes a május 9-i vagyoni állapotot rögzítő vagyonnyilatkozatában, miközben a nyilvános cégadatok szerint továbbra is tagja a Margaréta Hotelt üzemeltető családi vállalkozásnak. A társaság tavaly negyvenmillió forint osztalék kifizetéséről döntött, idén pedig kétszázmillió forintos osztalékról határozott. A mulasztás jogi kérdéseket is felvethet.

Borítókép: Forsthoffer Ágnes házelnök, Magyar Péter miniszterelnök és Radnai Márk kormánybiztos (Fotó: Németh András Péter)