„Küldetése a nemzet élére állította” + Képriport

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket szombaton Budapesten, a Parlament felsőházi termében, az Isten szolgája című konferencián, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök levélben köszöntött; a díjakat Veres András szombathelyi megyés püspök és Andor Imre Mindszenty-kutató kapta.

Schmitt Pál a Mindszenty József néhai bíboros életéről a Mindszenty Alapítvány és a Mindszenty Társaság által rendezett konferenciának szóló üzenetében közölte: május 27-én találkozik XVI. Benedek pápával Rómában, és megemlíti neki Mindszenty József boldoggá avatásának ügyét. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a néhai bíborost mihamarabb boldoggá avatják.

Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetője által felolvasott levelében rámutatott: Mindszenty József „egy olyan korszaknak volt a vértanúja, amelyben új mártírtípust teremtett (...) a vallásüldözés”. Az államfő kitért arra, hogy a pártállami diktatúra „veszélyes ellenséget látott” Mindszentyben, „a hatalom tartott a szelíd szótól, az éleslátástól, a kritikus hangtól, félt az erős jellemmel szembeni lelepleződéstől”. Mindszentyt „a küldetése a gyilkos hatalommal szemben a küszködő, elgyötört nemzet élére állította. Nagy hatású, történelemformáló ember volt, akkor is, ha cselekvési lehetőségeit erősen korlátozták” – hangsúlyozta levelében a köztársasági elnök.

Az ország neki köszönheti szabadságát

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Magyarország a szabadságát Mindszenty Józsefnek is köszönheti, „mert ő tartotta bennünk a hitet és a reményt”. Utalt arra, hogy a néhai bíboros boldoggá avatási peranyaga 1997 óta Rómában van, de „tudnunk kell még türelemmel lenni, mert be kell tartani minden előírást”. Szólt arról is, hogy a peranyaghoz még a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található iratokat is felkutatták. Ezután történészek, szakteológusok és a szentté avatási kongregáció bíborosai tanulmányozzák majd a peranyagot, és orvosszakértők bevonásával vizsgálják „a két, csodának tűnő gyógyulást” is. Néhány éven belül megszülethet a pápai döntés a boldoggá avatásról – tette hozzá.

A díjátadáson Veres Andrást a Vasi Szemle főszerkesztője, Gyurácz Ferenc, Andor Imrét pedig Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere méltatta. A konferencián a Mindszenty Társaság ösztöndíjasai tartottak előadást: Kovács Gergely posztulátor (boldoggá avatási eljárási ügyvivő), Nagy László doktorandusz hallgató, Janek István történész, Vörös Géza történész, levéltáros, Czene-Polgár Viktória történész.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, melynek leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, itt halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.

(MTI)