Levegőminőség, hulladéklerakók, sertéstelepek – ezekről folyik a vita

Magyarország uniós elnökségének részeként Budapesten tartja 7. közgyűlését az Impel, a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős nemzetközi szervezet.

Az Európai Unió környezetvédelmi hatóságait tömörítő hálózat célja, hogy megteremtse a környezetvédelmi jogszabályok hatékony alkalmazásának hátterét a tagállamokban. Az Impel támogatja azt is, hogy a jogszabályok bevezetése, alkalmazása és érvényesítése egységes legyen.

A szervezet 7. közgyűlésén szóba kerül egyebek mellett a levegőminőség kérdése, a sertéstelepek engedélyezése és ellenőrzése, továbbá a tagországok hulladéklerakóival kapcsolatos számos kérdés, valamint az illegális szemétlerakás megakadályozására tett intézkedések sorozata. A közgyűlésen megválasztják a szervezet új elnökét is. A közgyűlésnek a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ad otthont május 23–25. között

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: a Magyarországon nemrégiben elfogadott új alkotmány rögzíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, továbbá a kulturális értékek a nemzet közös értékeit képezik, amelyek védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára az állam és mindenki kötelessége. Így a miniszter szerint az új alaptörvény szellemiségével erős hátteret biztosít az olyan szervezetek működéséhez, mint az Impel, amely az uniós környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásáért és érvényesítéséért jött létre.

A miniszter rámutatott arra is, hogy az új alaptörvény rögzíti, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – a törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Magyarország területére szennyező hulladékot elhelyezés céljából tilos behozni. Fazekas Sándor utalt arra, hogy május végére elkészül a magyar vízpolitikát 10-15 évre meghatározó nemzeti vízgazdálkodás stratégiájának tervezete.

A program alapeleme a takarékos, vízbázisokat védő ivóvíz-gazdálkodás; a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó vízkormányzás: az ár- és belvízvédelem. A vidékfejlesztési miniszter szerint a magyar elnökség fontos célja valósult meg azzal, hogy az Európai Unió tagországai egyhangú megállapodással elfogadták a közösség Duna-stratégiáját. Emellett a tagállamok környezetvédelmi minisztereivel sikerült egyetértésre jutni abban is, hogy az elektronikus hulladékok begyűjtéséről és újrahasznosításáról szóló uniós jogszabály szövege megszülethessen.

Tolnai Jánosné, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgató-helyettese, Magyarország nemzeti Impel-koordinátora arról beszélt, hogy az Impel olyan szervezet, amelyet a tagállamok környezetvédelmi hatóságai alkotnak, és tagja az Európai Bizottság is. A hálózat célja megteremteni a szükséges ösztönző erőt az európai közösségben a környezetvédelmi jogszabályok hatékony alkalmazásának fejlesztéséhez.

Gerald Wolters, az Impel elnöke az MTI kérdésére válaszolva közölte: a szervezetnek nincsenek külön jogosítványai, információit a nemzeti környezetvédelmi hatóságoktól szerzi be, és ezek alapján igyekszik tevékenységüket úgy segíteni, hogy a jogszabályokat az unióban egységesen értelmezzék és alkalmazzák. Példaként említette a hulladéklerakók ügyét. A cél, hogy felszámolják minden országban az illegális hulladéklerakókat, valamint olyan jogszabályi környezetet teremtsenek, amelyben ez a tevékenység ellenőrizhető és szankcionálható.

(MTI)