„A szuverenitásunkat az növeli, ha nem vagyunk kiszolgáltatva egyetlen eladónak” – hangsúlyozta.
A magyar gáztárolók helyzetének értékelésénél Holoda árnyaltabb megközelítést sürgetett. A mintegy 6,5 milliárd köbméteres hazai tárolókapacitást szerinte az éves fogyasztáshoz viszonyítva érdemes vizsgálni. Emellett legalább ilyen fontos szempont, hogy a tárolókból egyetlen nap alatt mennyi földgáz nyerhető ki. A töltöttségi százalék önmagában ezért nem ad teljes képet az ellátásbiztonságról.
Bajban a hazai benzinkutak
Az előadás az európai üzemanyagpiac szerkezeti problémáira is kitért. Holoda szerint a nyersolaj rendelkezésre állása önmagában nem garantálja a megfelelő üzemanyag-ellátást, hiszen a finomítói kapacitások is meghatározóak.
Az ismertetett számok alapján Európa napi dízelfogyasztása mintegy 8,5 millió hordó, miközben a termelés hozzávetőleg 7,5 millió hordót tesz ki. A különbséget importból kell fedezni. Új finomítók építését ugyanakkor nehezíti a beruházások hosszú megtérülési ideje, valamint a fosszilis üzemanyagok jövőbeli keresletét övező bizonytalanság.
A szakértő a magyarországi benzinkutak gazdasági helyzetét is problémásnak nevezte. Az általa bemutatott adatok szerint a literenként körülbelül 13 forintos kiskereskedelmi árréssel 16 forintos kiskereskedelmi különadó áll szemben, még a működési költségek levonása előtt.
Holoda szerint az üzemanyagárak alacsonyan tartása önmagában nem biztosítja a fenntartható ellátást. A független töltőállomások esetleges bezárása különösen azokon a vidéki településeken okozhat nehézséget, ahol nincs másik benzinkút.
Kritika a rezsicsökkentésről
Az energetikai szakértő a hatósági energiaárak rendszerével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Álláspontja szerint a fogyasztói árak politikai döntéssel történő alacsonyan tartása nem szünteti meg az energiatermelés, a szállítás és a hálózat fenntartásának tényleges költségeit.
