Nem mozdul a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában 0,9 százalékkal mérséklődött, míg negyedéves szinten lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a márciusi eladások 0,5 százalékkal elmaradtak az előző hónaptól.

A visszafogott hazai kiskereskedelmi forgalmi dinamikát egyrészt a korábbi évekre jellemző súlyos visszaesés, másrészt pedig a csaknem egész Európára jellemző zsugorodás fényében kell értékelni: márciusban az EU-országok átlagában 1 százalékos, az euróövezet tagállamaiban átlagosan 1,7 százalékos forgalomcsökkenés következett be.
Magyarországon az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, amiben a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nyomán bővülő lakossági vásárlóerő döntő szerepet játszik.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 márciusában 602 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első negyedévben összességében 1629 milliárd forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások 46 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 18 százaléka üzemanyag-, 11 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt 2011 első negyedévében.

Gyógyszertárakban és gyógyászati segédeszközüzletekben csaknem 80 milliárd forintot költött a lakosság 2011. január–márciusban. Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2011. márciusban 1,6 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben lényegében nem változott. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai márciusban 2,1 százalékkal csökkentek. A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. márciusban 1,3 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben stagnált. Márciusban továbbá az iparcikk jellegű vegyes- (13,9 százalék), a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (5,8 százalék) és a textil-, ruházati és lábbeli üzletek (2,0 százalék) eladásai is csökkentek.

A gyógyszertárak forgalma nő

Ugyanakkor a többi üzlettípusban növekedett (3,4–13,3 százalékkal) az értékesítés volumene, a gyógyszertárak és gyógyászati üzletek forgalma 5,8 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások eladásai 2011. márciusban nem változtak, az év első negyedévében 0,9 százalékos elmaradást mutattak. Az egy hónappal korábbihoz képest – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem márciusi volumene 0,7 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,6 százalékkal mérséklődött, míg az üzemanyagkutaké 1,4 százalékkal nőtt.

Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2010-ben 37 százalék volt. A többi régió egyenként 8,7–12,1 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból.

2010-ben minden régióban csökkent a forgalom volumene, Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékben (3,1 százalék), míg a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,9 százalék). Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1,0 százalékkal, az eurózóna országaiban 1,7 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.

Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint 12 tagállamban tapasztaltak bővülést, tízben csökkenést. A legnagyobb növekedést (6,9 százalék) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (9,6 százalék) Spanyolországban mérték. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai márciusban 6,3 százalékkal, az év első negyedévében 4,5 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától, a csökkenés döntően a járműalkatrész-kereskedések nagymértékű forgalomcsökkenésével magyarázható.

(MTI)