A CMA DataVision idei második negyedévi listáján – amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) júniusi utolsó londoni árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat – a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország megtartotta a tavalyi utolsó negyedévben Venezuelától átvett és azóta is „őrzött” első helyét a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok sorában. A legkockázatosabb ötös csoportban – Görögország mellett – Portugália és Írország szerepel az euróövezeti tagállamok közül a CMA csütörtökön Londonban kiadott második negyedéves kimutatása szerint.
E három valutauniós ország az új összesítés alapján kockázatosabb adós volt az idei második negyedévben, mint Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnam. A legrosszabb teljesítményt a törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok árazásának változása alapján a teljes mezőnyben Görögország nyújtotta, amelynek CDS-díjszabásai egyetlen negyedév alatt több mint megkétszereződtek. A CMA DataVision csütörtöki kimutatása szerint a görög CDS-tranzakciók 2100,3 bázispontos záróértékkel fejezték be június 30-án az idei második negyedévet, jóllehet az idei első negyedév végi görög CDS-középárfolyam még 1037,2 bázispont volt. Görögország CDS-díjszabása a második negyedévi zárás óta is jelentősen emelkedett.
A CMA adatai szerint a csütörtöki londoni forgalomban a görög CDS-kontraktusok középárfolyama 2450 bázispont környékén mozgott, vagyis a görög törlesztésbiztosítási ügyletek ára tízmillió euró görög adósságra számítva jelenleg megközelíti a 2,5 millió eurót. Ez világrekord CDS-árazás bármely szuverén adós esetében, és a CMA kockázatszámítási modellje alapján a piac jelenleg 85 százalékos halmozott valószínűséggel árazza a görög törlesztési leállást az irányadó ötéves távlatban. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA csütörtökön közzétett második negyedévi törlesztéskockázati listáján Portugália még 798,3 bázispontos negyedévzáró CDS-középárfolyammal szerepel. A portugál CDS-kontraktusok azonban éppen csütörtökön lépték át első ízben az ezer bázispontot a londoni kereskedésben, annak piaci utóhatásaként, hogy a héten a Moody’s Investors Service hitelminősítő – államadósok esetében szokatlanul agresszív mértékű, egyszerre négyfokozatú leminősítéssel – megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Portugáliától.
A nagy euróövezeti gazdaságok közül Spanyolország éppen kimaradt a legkockázatosabb tízes mezőnyből a CMA DataVision második negyedévi összesítésében. Spanyolországnál a cég számítási módszere alapján Egyiptom és Irak is kevésbé kockázatos adós, Magyarország pedig öt hellyel lejjebb van az új kockázati listán, mint Spanyolország. A második negyedévi kimutatáshoz figyelembe vett negyedévzáró magyar CDS-középárfolyam 267,1 bázispont volt. Ez azóta jórészt stagnál, a csütörtöki késői londoni kereskedésben ugyanis Magyarország szuverén adósságának CDS-kontraktusai ugyanis 275 bázispont környékén mozogtak.
A világ legbiztonságosabb államadósai törlesztéskockázati szempontból az észak-európai országok. A CMA csütörtöki összefoglalója szerint a legkevésbé kockázatos szuverén adósok listájának élén változatlanul Norvégia áll, mindössze 21,1 bázispontos negyedévzáró CDS-díjszabással, utána Svédország és Finnország következik, 27,7, illetve 35,3 bázisponttal. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Hollandia, Németország, Dánia, az Egyesült Államok, Hongkong, Ausztrália és Chile.
(MTI)
Dömötör Csaba: Végülis, ez is valamiféle eredmény