Erről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélt csütörtökön a Nézőpont Intézet és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közös rendezvényén, az EU-elnökség kulisszatitkai címmel csütörtökön megtartott beszélgetésen, Budapesten. A magyar EU-elnökség alatt több tanácsülést is elnöklő nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió legnagyobb politikai költségvetési tétele a 2007–2013 évi tervezési időszakban a kohéziós alapok felhasználása, amely az összeurópai költségvetés 35 százalékát teszi ki. Fellegi Tamás kifejtette: éles kérdésként jelent meg, hogy az Európai Unió változtasson-e a kohéziós politikájában a pénzügyi alap felhasználásának feltételrendszerén, annak logikáján, kell-e a pénz felhasználási rendszerében olyan további szakmai számonkérhetőséget bevezetni, amelynek konkrét pénzügyi következményei lehetnek, például forrásmegvonás, visszafizettetés.
Fellegi Tamás rámutatott arra, hogy az egyik fő kérdés, kell-e olyan új rendszert kialakítani a kohéziós források felhasználásában, amelyben a kulcskérdés nem a pénzelköltés szabályossága vagy szabálytalansága, hanem a fejlesztési stratégiához való viszony. A nemzeti fejlesztési miniszter úgy értékelte, hogy az eddigi kohéziósforrás-felhasználási logikára változtatási kényszerként hatott a 2008-as válság, amely rávilágított arra, hogy a kohéziós politikában szorosabb ellenőrzés alá kell vonni a pénzkihelyezést nemcsak jogi felhasználás, hanem gazdasági értelemben is.
A kohéziós politika alakításában új szempontként jelent meg az is, hogy az Európai Unió 2010-ben útjára bocsátotta az EU 2020 stratégiát, amely összhangot próbál teremteni a szolidaritási hagyomány és a versenyképesség között. A 2008-as válság új dimenzióba helyezte a fejlettséget is, az átlagnál fejlettebb régiók is bejelentkeztek a kohéziós alapokhoz a versenyképességük megtartása érdekében – jegyezte meg Fellegi Tamás.
Az elnökség kulisszatitkairól szóló beszélgetésen Fellegi Tamás elmondta, számos olyan kérdés is volt, amely a 27 tagállam szintjén nagyon megosztó volt, például éles választóvonalat jelentett a klíma- és az energiapolitika területén, hogy legyenek-e kötelező előírások a tagállamoknak a különböző indikátorok teljesítésére.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, hogy jó kooperáció valósult meg a bizottság és a magyar EU-elnökség között. Többi között a jó együttműködésnek köszönhető, hogy a bizottság több területen is javaslatot tudott tenni, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátási ütemtervre, nyilvánosságra hozta a 2050-ig szóló közlekedési fehér könyvet és az energiahatékonysági tervet, illetve megszületett az egységes energiapolitika.
(MTI)
origo.hu
Botrány Budapest utcáin – Törvénysértő Pride-felvonulás jön szombaton
