Az erdélyi magyarok jobban „éheznek” a kultúrára

A romániai átlagnál jobban „éheznek” a kultúrára az erdélyi magyarok, erre az eredményre jutott a Románia lakosságának kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló két felmérés, amelyeket Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok mutattak be a napokban a nagyváradi Szacsvay Akadémián.

A romániai Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja a magyar nemzetiségűek, a bukaresti Kulturális Kutató- és Tanácsadóközpont megrendelésére készített Gallup-felmérés pedig a romániai lakosság körében vizsgálódott – írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap csütörtökön. Az egyik felmérésből kiderül, hogy az ország lakosságának mintegy 80 százaléka nem csupán operába vagy színházba, de még moziba sem jár. Az erdélyi magyarok közül feleannyian járnak havonta moziba, mint az országos átlag, viszont az átlagnál gyakrabban olvasnak és járnak színházba. A havonta kreatív tevékenységet (festés, rajzolás, írás, énekelés) végzők csoportjában az erdélyi magyarok aránya csaknem háromszorosa az országos átlagnak.

Jól áll a magyarság a könyvek terén is: 100 kötetesnél nagyobb vagy 21-100 kötet közötti könyvtárat legalább tíz százalékkal több magyar vallott magáénak, mint román. Kevesebb mint húsz könyvet az országos átlag 49 százaléka, az erdélyi magyarság 31,1 százaléka birtokol. A zenei CD-k és DVD-k esetében kevéssel ugyan, de szintén megelőzi az országos átlagot a magyarság: a magyarok 47,1 százaléka, míg az összlakosság 57,6 százaléka nem birtokol egyetlen zenei albumot sem. Filmes CD-k és DVD-k esetében 50,3 és 66,9 százalékos az arány.

Az Új Magyar Szó megkeresésére Kiss Tamás elmondta, hogy több elképzelést is megfogalmaztak az eltérés okairól. „A nyilvános kultúrahasználatot például befolyásolja a kisebbségi léthelyzet – ha valaki elmegy egy magyar színházba, akkor azzal nemcsak kultúrát fogyaszt, hanem az identitását is kinyilvánítja, illetve erősíti. Ám valószínűsítem, hogy igazából nem ennek van döntő jelentősége, hanem a regionális különbségeknek” – magyarázta a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője.

Mint elmondta, a kultúrafogyasztásban a regionális különbség azt jelenti, hogy Európán belül létezik egy észak–dél és kelet–nyugat irányú „lejtő”. Ezen Románia a nemzetközi vizsgálatokban az utolsó helyek egyikét szokta elfoglalni, míg Magyarország a középmezőnyben található. „Az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlag között vannak, kevésbé intenzív kultúrafogyasztók, mint a magyarországiak, de jobban állnak a romániai átlagnál” – fogalmazott.

(MTI)