A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében „Az átalakuló magyar közmédia. Merre tovább, magyar sajtó?” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetés keretében Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a jelenlegi nagy átalakításokról beszélt, különleges hangsúlyt helyezve a „múlt örökségére” és a gazdálkodási problémák megoldására.
Egymásra való tekintet nélkül működött
Emlékeztetett: a magyar közmédia négy vállalata korábban egymásra való tekintet nélkül működött, nem hangolta össze tevékenységét. Ez szerinte önmagában is luxus, hiszen komoly potenciált pazarolt el, rengeteg volt a párhuzamosság. A jelenlegi átalakításnak az a célja – fejtette ki –, hogy egy jól végrehajtott integráció révén jelentős átrendeződést hajtsanak végre, átlátható gazdálkodást és hatékony működést biztosítsanak.
Hangsúlyozta: ez az esztendő az integráció átmeneti időszaka, az év végére el kell érni, hogy az MTVA divíziói szervezetileg megszűnjenek, és kialakuljon az alap önálló, egységes működési rendszere, új belső szabályokkal. Utalt a most folyó létszámleépítésre, amelyet – mint fogalmazott – a párhuzamosságok felülvizsgálatának a keretében hajtanak végre. A két csoportos leépítés nyomán így felszabaduló munkabérköltséget a minőségi tartalom előállítására, műszaki fejlesztésre kell fordítani – tette hozzá.
„Keresztmetszetet ad”
A korábbi párhuzamosságok megszüntetésének hasznosságáról Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió tartalom- és innovációs igazgatója, valamint Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója is beszélt. Biztató eredménynek nevezték, hogy a határon túli magyar témákkal most már számos műsoruk foglalkozik, szinte mindegyik „keresztmetszetet” ad az erdélyi magyarság életéről is.
Böröcz István az MTI kérdésére elmondta: az MTI és az MTVA vezetése között napi szintű, komoly és intenzív egyeztetés folyik arról, hogyan nézzen ki a politikai határokon belüli és kívüli, de egymásra tekintettel lévő, szerves összefüggésben kialakítandó tudósítói hálózat. Ez nyilvánvalóan nagyon komoly tartalmi elemzéseket igényel, ugyanakkor gazdálkodási kérdés is. Jó úton halad a koncepció véglegesítése, ez várhatóan a közeli hetekben, legfeljebb egy-két hónapon belül megtörténik – mondta a vezérigazgató. Kifejezte reményét, hogy működőképes, arányos módon felállított, a megfelelő pontokra megfelelő erőforrásokat összpontosító rendszert sikerül létrehozni.
Számos pontja egybeesik az elképzelésekkel
Boros Zoltán médiaszakértő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) médiapolitikai bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt az EMNT szervezésében a romániai magyar kollégák megfogalmaztak számos olyan igényt, amelyet a magyarországi közmédiától várnak. Örömmel állapította meg, hogy a jelenlegi új médiakoncepció számos pontja egybeesik ezekkel az elképzelésekkel.
Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elégedetlenségét fejezte ki a román rádió és televízió keretében működő magyar nyelvű közszolgálati műsorokkal kapcsolatban. Úgy vélte, a romániai magyarság számára ebből a szempontból „légüres tér” van, amelyet a magyar közszolgálati médiának kellene betöltenie. Ehhez szerinte partneri kapcsolatot kellene kialakítani a magyarországi és az erdélyi médiában dolgozók között.
Több különböző „világ” van
Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző „világ” van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
A legtöbb magyar kérelmet eddig Csíkszereda jegyzi
Wetzel Tamás miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az államigazgatás gyorsan dolgozza fel a beérkező állampolgársági kérelmeket. „Hetven év után tömegesen fognak születni Székelyföldön magyar állampolgárok” – jelentette ki Wetzel a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság következményeivel kapcsolatban. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarságot és azon belül is a székelyföldieket érdekli a leginkább a magyar állampolgárság megszerzése. A miniszteri biztos elmondta, hogy zökkenőmentes rendszer indult be január elsejétől, jelenleg az április végén benyújtott állampolgári kérelmeket vizsgálják és készítik elő a magyar hatóságok.
A Magyar állampolgárnak lenni – félévi helyzetkép címmel megtartott tanácskozáson a miniszteri biztos mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagyhajú Béla, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honosítási igazgatója is beszélt. Méltatták az állampolgári kérelmek beadását segítő erdélyi Demokrácia Központok, valamint a magyar államigazgatás munkatársainak megfeszített munkáját, a gyors állampolgársági ügyintézést.
Az új állampolgári kérelmek kezelése az egyik legnagyobb siker
Répás Zsuzsanna szerint a magyar államapparátus eddigi legnagyobb sikere az új állampolgári kérelmek kezelése. Nagyhajú Béla azt kérte, hogy minél többen kérvényezzék az állampolgárságot Erdélyben. Elmondta, hogy az eddigi állampolgársági kérelmek 40 százalékát Csíkszeredában nyújtották be, Kolozsvárott pedig 20 százalékát. A harmadik legtöbb kérelmet Budapesten, az Üllői úti BÁH-irodában fogadták, és sokan éltek annak lehetőségével, hogy a határ menti, magyarországi polgármesteri hivatalokban is beadható a kérelem. A legtöbben a 31 és 35 év közöttiek közül kérik a magyar állampolgárságot – tette hozzá.
A 20. század az állampolgárságok százada is
A 20. század az állampolgárságok százada is – mondta Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul. Véleménye szerint „ma konszenzus van abban, hogy jár a magyar állampolgárság a határon túli magyaroknak”. A kérelmezők gyakran elmesélik személyes emlékeiket az állampolgársági kérelem benyújtásakor, féltve őrzött családi dokumentumaikat is elviszik magukkal, amelyeket szívesen megőriznek fénymásolatban a konzulátus munkatársai. Olyan kiadvány elkészítésén gondolkodnak ugyanis, amely bemutatja a kérelmezés folyamatát, hátterét.
(Fotók: Tóth Tibor/Magyar Nemzet)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott és működtetett 26 Demokrácia Központ munkájáról Tiboldi László csíkszeredai irodavezető elmondta, hogy a központok munkatársai Tusványoson is várják az egyszerűsített honosítás iránt érdeklődőket.
(MTI)
origo.hu
Minden EP-képviselő levelet kap Magyar Péter köztörvényes bűncselekményéről
