A képviselők a javaslatot 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással fogadták el. Az új megállapodás szerint kikerül a szerződésből a vis maior klauzula, vagyis nem számít vis maiornak, ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt. Módosult az Alstom által vállalt kötbér maximuma is, amely az eddigi 20-ról 30 százalékra emelkedik, az összes kárfelelősség mértéke pedig szintén 20-ról 30 százalékra nő. A korábbi 50 százalék helyett 20 százalékra csökken az előleg mértéke.
Az Alstom arra is kötelezettséget vállalt, hogy a hatálybalépéstől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, az első szerelvényeket pedig 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeire 548 napon belül kell megszereznie a típusengedélyt és 750 napon belül kell az első szerelvényt szállítania. Amennyiben az Alstom nem írja alá a megállapodást július 26-ig, a főváros eláll a megállapodástól, és új közbeszerzést írnak ki a metrókocsik beszerzésére.
Az Alstom vállalta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság iránymutatása alapján elvégzi a szükséges változtatásokat a szerelvényeken, és új derogációs kérelmet nyújt be, majd 90 nap alatt megszerzi a mentességet a magyar vasúti járműszabályzat alól. A BKV viszont felmondhatja a szerződést akkor, ha az Alstom típusengedély-kérelmét azért függesztik fel, mert a gyártó a korábbiakkal azonos tartalmú kérvényt adott be a hatóságnak.
A szerződést módosító megállapodásban kitértek arra is, hogy a felek felfüggesztenek minden bírósági és egyéb jogi eljárást, egyik fél sem indít vagy folytat semmilyen egyéb eljárást a másikkal szemben. A Fővárosi Közgyűlés vitájában Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: a szerződés módosításával egyidejűleg megtettek minden előkészületet arra, ha az Alstom így sem tudja teljesíteni a szerződést, és új közbeszerzést kell kiírni. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a BKV igazgatótanácsa egyhangúlag elfogadta a megállapodást. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan figyelemmel követi a történéseket. Az Alstom vezetése várhatóan július 20-án érkezik Budapestre, hogy aláírják a megállapodást a szerződés módosításáról.
167 milliót kapnak a tűzoltók
Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság működőképességének megőrzésére javasolt csaknem 167 millió forint többletforrást. Tarlós István főpolgármester az indítványában azzal érvelt: az idén több mint 500 millió forintból gazdálkodó tűzoltóság első öt hónapban tapasztalt fedezethiánya az év hátralévő időszakában is fennáll. Ennek okai között említette, hogy a járművek üzemeltetéséhez meghatározott költségvetési normatíva évek óta nem változott; a minimálisan készenlétben tartandó szerállomány átlagéletkora 12 év, de van 34 éves gépjármű is a rendszerben.
Hozzátette: az energiaárak folyamatos növekedését évek óta nem követi a laktanyák üzemeltetéséhez, fenntartásához és egyéb intézményi kiadásokhoz meghatározott támogatás. A főpolgármester felkérte a szervezet parancsnokát: dolgozzon ki likviditási tervet az év végéig tartó időszakra. Ezt várhatóan augusztusban tárgyalja majd a közgyűlés. A képviselők az ülésen egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság alapműködésének támogatására biztosított céltartalékot, amelynek összege 166 millió 802 ezer forint, átutalják a szervezetnek. A többletforrás a második és harmadik negyedévben várható forráshiányt részben pótolja, megakadályozza a hatvan naponl túli tartozásállomány keletkezését, illetve fedezetet nyújt a rendkívüli eseményekből adódó kiadásokra.
„Most sincs mód a Kempinskiben elhelyezni a hajléktalanokat”
A közgyűlés elfogadta Budapest új hajléktalanellátási koncepcióját is. A fővárosi önkormányzat a feladatok megszervezésével a koncepciót kidolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és a Menhely Alapítványt bízta meg.
A Közterület helyett emberibb körülmények elnevezésű koncepció ismerteti, milyen új önkormányzati eszközök szükségesek ahhoz, hogy minél több, eddig közterületen élő ember emberibb körülmények közé kerülhessen. Az alaphálózati feladatok között a 24 órás diszpécserszolgálat egész éves működtetését, illetve a téli időszakban krízisautó 24 órás működtetését és speciális utcai szolgáltatásokat javasol a két szervezet. Ez a számítások szerint körülbelül 70 millió forintba kerülne évente.
Az elhelyezési feladatokkal összefüggésben az első befogadóhelyek működtetésére, valamint az onnan távozóknak nyújtott lakhatási támogatásra évente 270 millió forintot fordítanának. Megjegyzik, hogy a keretösszeg fejenként maximum 300 ezer forint támogatás 12 hónapra számítva, vagyis legalább 900 ember éves elhelyezését teszi lehetővé. Szentes Tamás egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes szerint a célok megvalósításához nélkülözhetetlen a fővárosi ellátórendszer más területeinek – köztük az egészségügy és a gyermekvédelem – aktív részvétele.
Havas Szófia, az MSZP képviselője a vitában azt mondta, több sebből vérzik a koncepció, mert a költségvetésben jelentős pénzt vont el a városvezetés ettől a területtől. A szocialista politikus szerint a körülbelül 2500 hajléktalanból mintegy 1400 gondoskodásáról szól a koncepció, arra nem ad választ, mi lesz a többiekkel. Hozzátette: újra kellene gondolni az ügyet.
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester válaszában arra kérte Havas Szófiát, bánjon óvatosan a kritikákkal. Mint mondta, az elmúlt húsz évben nem sikerült megoldást találni a problémára. Úgy fogalmazott: „most sincs mód a Kempinskiben elhelyezni a hajléktalanokat”. A városvezető arra kérte az MSZP-s politikust, hogy inkább segítsen a megoldásban. Hanzély Ákos, az LMP képviselője a koncepcióval kapcsolatban kijelentette: egyetért a benne szereplő célokkal, de nem látja biztosítottnak a pénzügyi forrásokat. A képviselők 21 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadták az indítványt.
(MTI)
origo.hu
Szakadó esőben, vezetés közben mobilozott egy buszsofőr
