A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az északi országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. A tudósítás szerint az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.
A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés „a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását” tartalmazza, a második pedig „a lakosságon belüli félelemkeltés” szándékát.
Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, hogy nem zárnak ki más vádpontokat sem. „Végleges döntés még nem született” – tette hozzá.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg „hivatalos gyanúsított”, ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.
Szigorítást javasolnak német pártok
A szélsőjobboldal elleni keményebb fellépésre szólították fel a kormányt a norvégiai kettős merénylet nyomán a német ellenzéki pártok. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek pártja kedden egyaránt azt hangoztatta, hogy nem elegendőek a szélsőjobboldal megfigyelésére eddig alkalmazott módszerek.
Mindkét párt annak a nézetnek adott hangot, hogy a rendőri intézkedések szigorítására van szükség az NPD és más szélsőjobboldali csoportokkal szemben. Az oslói hatóságok a kettős merénylet elkövetőjét szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező „keresztény fundamentalistaként” írták le.
A berlini illetékesek azonnali vizsgálatot indítottak a 32 éves Anders Behring Breivik németországi kapcsolatainak felderítésére, ezzel összefüggésben azonban egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra. Értesülések szerint egyelőre nincs bizonyíték a közvetlen kapcsolatra. Ennek ellenére az országban felerősödtek a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltását célzó követelések.
Keddi sajtóértesülés szerint a szociáldemokrata párt vezetősége felszólította a konzervatív belügyminisztert, valamint a tartományok belügyminisztereit, hogy vizsgálják felül az NPD betiltásának elutasításával kapcsolatos korábbi álláspontjukat. A német tartományok illetékes miniszterei a közelmúltban tartott tanácskozásukon úgy foglaltak állást, hogy nem adottak a betiltáshoz szükséges feltételek. A szociáldemokraták és a Zöldek most ismét előálltak korábbi követelésükkel, de azt a belügyminisztérium illetékesei ezúttal is elutasították. Emlékeztettek arra, hogy az alkotmánybíróság korábban már több hasonló kezdeményezést elutasított, és úgy vélekedtek, hogy egy újabb kezdeményezés sem járna nagyobb sikerrel.
Az elől azonban nem zárkóztak el, hogy az eddiginél erőteljesebben ellenőrizzék a német szélsőjobboldal internetkapcsolatait. Német szakértők úgy vélekedtek, hogy a norvégiai merényletek Németországban, de más európai országokban is általánosságban gyengíteni fogják a jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártok elmúlt időszakban felerősödött támogatottságát. Ugyanakkor utaltak arra: helytelen az a következtetés, hogy a vérengzés mögött egy norvég szélsőjobboldali csoport állna. Anders Behring Breivik – hangoztatták – „magányos örültként” követte el szörnyű tettét.
Fantasztikus munkát végzett a rendőrség
Megköszönte Knut Storberget norvég igazságügy-miniszter kedden a rendőrség „fantasztikus” munkáját, amelyet a pénteki kettős merénylet nyomán végzett. „Megragadtam az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az oslói rendőrségnek, más körzetek rendőreinek és egyéb szakosított szerveknek fantasztikus munkájukért” – mondta a miniszter, miután találkozott az oslói rendőrségi állomány tagjaival. „Ezek az emberek sokkal többet dolgoztak, mint ami bárkitől elvárható, egész Norvégiában félbeszakították nyaralásukat, és önként jelentkeztek munkára.”
A nagyszámú rendőr mozgósításán túlmenően Storberget dicsérte a rendfenntartók munkájának „minőségi oldalát” is, főként a rendőr férfiaknak és nőknek a biztonság és a normális viszonyok helyreállításáért tett erőfeszítéseit a véres merényletek után. E miniszteri kijelentések azután hangzottak el, hogy bíráló kérdések merültek föl azzal kapcsolatban, hogy miért telt el olyan hosszú idő pénteken a támadások és a rendőrség közbelépése között.
(MTI)
origo.hu
Október 1-től Budapesten is elindul az új háziorvosi ügyeleti rendszer
