Az AB elnöke úgy fogalmazott: „az, hogy az alaptörvény miként fog a mindennapokban élni, az elsősorban a bíróságok és az AB értelmezésén fog múlni”, és végül „úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog”. Paczolay jelezte: az alkotmányértelmezési munkát segíti majd Jakab András alkotmányjogász e témában most megjelent könyve is. Az AB elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán – jelenlegi és korábbi alkotmánybírák, alkotmányjogászok, valamint politikusok előtt – tartott könyvbemutatón méltatta Jakab András munkáját. Mint mondta, a szerző a jelenleg hatályos alkotmány és az új alaptörvény közötti különbségeket és azonosságokat próbálja meg kimutatni, valamint azt: az új dokumentum mennyire jelent új alkotmányos korszakot.
Hallatlanul megosztó?
Tölgyessy Péter alkotmányjogász az AB elnökével egyetértve ugyancsak azt hangoztatta, „majd a jogalkalmazó fogja megmondani, hogy Magyarországon mit jelent az új alkotmány, és nem a jogalkotó”. A mintegy 380 oldalas kötetet elemezve arról beszélt, Jakab András egyebek mellett bemutatja, „hogyan kellett volna alkotmányozni”, valamint hogy mit jelent az új alkotmány a magyar és az Európai Unióban szokványos jogi kultúra alapján. Az új alaptörvényről azt mondta: az a félelme, hogy hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget, és rosszabb lesz a helyzet a politikai legitimációt illetően, mint az 1989-es alkotmány elfogadása után. „Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele (...) nem fogadja el (...). Isten tudja, milyen bajok lesznek még ebből” – fűzte hozzá.
Igen bátor értelmezés
A kötet értékeként emelte ki, hogy a szerző nem politikai koncepciók alapján elemzi a szöveget, hanem jogászként nyúl hozzá, „magát a szöveget” nézi, és a mű egy része lényegében az alaptörvény kommentárja. Véleménye szerint Jakab András „néha igen bátor értelmezést” adott, ám – mint mondta – az mélyen beleillik mind a magyarországi alkotmányos kultúrába, mind pedig az európai szokásokba. Tölgyessy arra is rámutatott: a műben „ki nem mondottan benne van az a szándék, hogy felül fogja írni adott esetben a jogalkotónak az akaratát – azon az elven, amit Paczolay Péter mondott –, hogy majd a jogalkalmazó fogja úgyis megmondani a valóságos tartalmát az (új) alkotmánynak”.
Kicsit kapkodó volt a munka
Zlinszky János volt alkotmánybíró az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban arról beszélt: a jogalkotás során „kár volt nem jobban kihasználni” a jogtudomány által felkínált „jóindulatú és érdeklődő segítséget”, és „egy kicsit mintha kapkodó” lett volna a munka. A könyvről szólva elmondta, munkájában Jakab András azt mutatja ki, hogy a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény „jól összeilleszthető”. Ezt úgy érzékeltette: nem arról van szó, hogy valami egész más korszak kezdődött, hanem arról, hogy továbbmegyünk azon az úton, amelyen eddig kicsit döcögve haladtunk. Zlinszky reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény – „azzal, amit hoz és amit nem hoz” – megindíthat egy alkotmányossági gondolkodást és vitát, ami hiányzott az eddigi alkotmány mellől.
A szerző, Jakab András arról beszélt, hogy a könyv megírásával kettős célja volt: egyrészt az eddigi diskurzust akarta lezárni arról, hogy milyen alkotmány lenne az ideális, ugyanakkor új párbeszédet is akar indítani arról, hogy az új szöveget miként kellene értelmezni. Úgy véli, a jogászok, a jogtudósok fő feladata most a fogalomrendszer-építés lesz. Mint fogalmazott, a jogászoknak a normaszöveget kiindulópontnak kell tekinteniük, és „abból a lehető legtöbbet” kell kihozniuk. Hozzátette: könyvét azzal az ambícióval írta, hogy az alaptörvényről induló diskurzust meghatározza, annak kiindulópontja legyen.
(MTI)
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
