Különös koreai hajó a Dunán

2000. 07. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Titkok övezik a Bem rakparton, a Parlamenttel szemben kikötött észak-koreai érdekeltségű szállodahajót. Bár Han Chong Li, a meglepően magas alaptőkével létrehozott Első Dunai Szálloda Kft. tulajdonosa cáfolja kapcsolatát a totalitárius rezsimmel, a Magyar Nemzet információi szerint a vállalkozás mégis kötődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz. A különös hajó a titkosszolgálatok érdeklődését is felkeltette.Magas palánkkerítés, szögesdrót és kamerák védik a zuglói Szőnyi út 23. szám alatti többlakásos házat. A csöngetésre senki nem nyit ajtót, ám a szomszédok elmondása szerint az épületet koreaiak lakják, köztük Han Chong Li, akit a közeli kisboltban csak a keresztnevén emlegetnek. – Itt hosszabb ideje észak-koreai diplomaták élnek. Többen közülük éppen a napokban kezdtek csomagolni, a követség ugyanis Bécsbe költözik – világosít fel egy férfi az üzletben.Han Chong Li ellenben tagadja, hogy neki, cégének vagy a Szőnyi úti háznak bármi köze lenne a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) külképviseletéhez. Egyszerű üzletembernek vallja magát, aki főként a szállodahajó üzemeltetésével foglalatoskodik. Abban sem talál semmi meglepőt, hogy az 1989-ben alapított vendéglátó-ipari vállalkozás alaptőkéjét 1993-ban – a tevékenységéhez képest igen magasra – 170 millió forintra emelték. Li szerint közönséges hazugság, hogy a Szőnyi úti ingatlan telefonját a KNDK nagykövetsége nevén tartanák nyilván, annak ellenére, hogy ez a tudakozó adatbázisából kiderül. Az üzletember minderről röviddel azután beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy Kim Yong Myong, az Első Dunai Szálloda Kft. ügyvezetője kiutasította munkatársainkat a Bem rakparti szállodahajóról.Kim urat a szemmel láthatóan üres hajó üzemeltetéséről és a tulajdonosokról faggattuk volna. Ám miután tudatosult benne, hogy nem hirdetésszervezők vagyunk – noha előzetesen jeleztük, hogy egy cikken dolgozunk –, felpattant az asztaltól, majd ajtót mutatott. Távozóban hibás magyarsággal még annyit mormolt utánunk: „Nem szeretem az újságírókat, nekem csak hirdetés kell.”Neve mellőzését kérő nemzetbiztonsági forrásunk szerint a szállodahajó és az ott felbukkanó észak-koreai üzletemberek már a hazai titkosszolgálatok érdeklődését is felkeltették. Informátorunk nem tartja valószínűnek, hogy a hajó azért horgonyoz a Parlament közelében, hogy a politikai hírszerzés objektumaként szolgáljon, ugyanis Észak-Korea ebből a szempontból nem sorolható a hazánkkal ellenséges országok közé. – Százszázalékosan kizárni persze semmit sem lehet, mivel elképzelhető, hogy egy harmadik ország számára hajtanak végre titkosszolgálati megbízást, de ez sem valószínű – mondta.Hozzátette ugyanakkor, hogy az észak-koreai vállalkozók, esetleg hírszerzők – kihasználva Magyarország bankrendszerét, logisztikai feltételeit és politikai berendezkedését – különböző kétes gazdasági ügyleteket folytatnak, amelyek főképpen a szórakoztatóiparhoz köthetők. Itt már – ha felvetődik a gyanúja – komoly figyelmet kell szentelni az esetleges pénzmosási tevékenységek felderítésére. Párhuzamos példaként említette: Budapest tele van „az ürességtől kongó kínai éttermekkel”, amelyekről senki nem gondolhatja komolyan, hogy nyereséggel működnek. A szakmában közismert, hogy a távol-keleti vállalkozások hatvan százaléka pénzmosoda.Szalai Annamária, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja nem hallott arról, hogy kockázatot jelentene a koreai vállalkozás. – Eddig a bizottság egyetlen tagja sem vetette fel az ügyet, de ha a szállóhajó körül bármiféle gyanú felmerült, a szakszolgálatok saját hatáskörükben már bizonyosan kivizsgálták – tette hozzá. A politikus szerint a titkosszolgálati szervek hatékonysága az utóbbi időben nagy mértékben javult, és természetesen figyelik a külföldi ügynökök hazai tevékenységét is. Bár a KNDK nagykövetsége már költözködik, még sikerült elérnünk Kang urat, a sajtótitkárt, aki azt kérte, hogy a hotelhajó finanszírozásáról és a Szőnyi úti társasházba bejelentett cégekről szóló kérdéseinket faxon küldjük el hozzá. Ezt megtettük, ám választ egy héten keresztül hiába vártunk. Amikor felhívtuk, elmondta, hogy az „illetékesek már foglalkoznak az üggyel”. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy valójában kicsodák is az illetékesek.Nem meglepő a sajtótitkár segítőkésznek egyáltalán nem nevezhető hozzáállása, hiszen a rendszerváltozás óta a külképviselet jószerivel csak vegetál Magyarországon. Horváth Gábortól, a Külügyminisztérium sajtótitkárától megtudtuk, hogy a két állam közötti diplomácia „nem aktív”, bár a kapcsolatot hivatalosan nem szakították meg. A szóvivő rávilágított: amíg az észak-koreai érdekeltségű vállalkozás jogszerűen működik, ugyanolyan elbánásban részesül, mint bármely cég. Mellékesen Észak-Korea a terrorizmust éltető hét állam egyikeként szerepel az Egyesült Államok „feketelistáján”.A fővárosi önkormányzat vállalkozási és vagyonkezelési osztálya – a városképvédelmi bizottság döntése alapján – a Bem rakpart tervezett átépítése miatt csak szeptember 30-ig adott partfoglalási engedélyt az Első Dunai Szálloda Kft.-nek. A hajón működő étterem és szálloda működési engedélyét az első kerületi önkormányzat állította ki, határozatlan időre. A hivatal egy névtelenségbe burkolózó tisztviselője elmondta, hogy egy ízben levélben tiltakoztak a partfoglalási engedély kiadása ellen, ám ezt hivatalosan egyetlen megkérdezett illetékes sem erősítette meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.