Jobban szereti, ha nem first ladyként, hanemaz elnök feleségeként emlegetik. Szerinte azonban nem az a fontos, tetszetős-e ez az Amerikában meggyökeresedett kifejezés, hanem az,hogy új szerepét tartalommal töltse meg. Antonina Sztojanovával nemrég Budapestenbeszélgettünk, ahova Lévai Anikó, a magyarminiszterelnök felesége meghívására érkezett.A Lipcsében jogi diplomát, majd 1976-ban doktori címet szerző Sztojanova asszony először ügyvédként dolgozott. 1992-ben Illinoisban hallgatta az Emberi jogok a fiatal demokráciákban című kurzust. 1994-től a külügyminisztériumban volt tisztviselő. 1997-ben, amikor férjét köztársasági elnökké választották, már első titkár volt országa londoni nagykövetségén. Azóta lényegesen megváltozott az élete.– Új szerepemben nagyon sokat segített korábbi két szakmám – meséli Sztojanova asszony. – Ügyvédként nemegyszer 60-70 embert is fogadtam naponta, s rengeteg kérdésre kellett válaszolnom. A diplomatapálya a protokollba vezetett be. Erre az elnök feleségeként szintén nagy szükségem van.Új szerepében nem nagyon meríthetett hazai példából. A rendszerváltás előtt a vezetők feleségei – kelet-közép-európai társnőikhez hasonlóan – többnyire Bulgáriában is a háttérben maradtak. Az első demokratikusan választott elnök, Zselju Zselev felesége sem teremtett hagyományt. Így példaként inkább más országok elnökfeleségei szolgálhatnak.– Mindenkitől igyekszem tanulni, s átvenni, ami jó, de a legnagyobb hangsúlyt a néplélektanra helyezem: az a legfontosabb, hogy az emberek mit várnak tőlem – igazolja a diplomáciában szerzett tapasztalatát Antonina Sztojanova. – Négy év után beszélhetünk arról is, miért nehéz elnök feleségnek lenni. Hiszen hiába a diplomata előélet, néhány dologról le kellett mondani. Sok mindenre nem jut idő.Sztojanova asszony azonban e kérdések felvetésekor sem esik ki a szerepéből.– Amikor valaki közszereplővé válik, a személyes szabadsága természetesen korlátozódik. Mindig figyelembe kell vennie azt, hogy reflektorfényben van. Ezt a korlátozást azonban feltétlenül el kell fogadni, s ahogy ilyen szempontból a gyerekeket nevelik, az nem egészen természetes – sóhajt fel. Leghőbb vágya, hogy gyerekei úgy nőjenek fel, mint a kortársaik, s apjuk tisztsége miatt ne lássák másként a világot. Mint mondja, folyamatosan próbálkozik, hogy e téren is megvalósítsa álmait.– Közben hiányzik mindkét szakmám, de a bolgár nők önfeláldozók. Én is feláldoztam valamit – mosolyodik el kissé kesernyésen.Persze, vannak a közszereplésnek pozitív oldalai is: a híres emberekkel való találkozások.– Valóban sok olyan emberrel találkoztam, akiken a világ sorsa múlik. S olyan helyekre jutottam el, ahová egyszerű turistaként lehetetlen lett volna.A találkozók során Sztojanova aszszony elsősorban a vezető politikusok feleségeivel került szorosabb ismeretségbe. S hogy kialakulhat-e közöttük baráti viszony?– A kelet-közép-európai „első aszszonyok” már általában egy új generáció képviselői. A személyes szimpátia szerepet játszik a legmagasabb szintű diplomáciai találkozókon is – folytatja. Magyarországi programját említi, amit Lévai Anikóval együtt valósított meg. – Ez is olyan példa, amely bizonyítja, hogy a személyes kapcsolat hasznos dolgokhoz vezethet – mondja.– Aktívan politizáló nőkkel azonban ritkábban találkozhatott – vetem fel kissé epésen, Sztojanova asszony azonban kitűnően riposztozik. Elmeséli, hogy Bulgáriában a nők igenis erőteljesen részt vesznek a politikai életben. Parlamenti részarányuk 11 százalékos, a kormányban három miniszterasszony van, köztük a külügyminiszter. Számos helyettes is a gyengébb nemhez tartozik.– Nem értek egyet azzal a néhány országban bevett gyakorlattal, miszerint kvótákat kell felállítani a női politikusok részarányára vonatkozóan – veti fel.Később a Bulgária által megtett útra, az ország nemzetközi megítélésének változására terelődik a szó.– Bulgária az utóbbi három évben nagy lépést tett előre, legnagyobb sikere, hogy a Balkánon a stabilitás szigetévé vált. Az ország deklarálta prioritásait, így a NATO- és EU-tagságot. A politikai, makrogazdasági és külpolitikai stabilitás mellett azonban nehézségek is akadnak, például a privatizáció befejezése, vagy a külföldi tőke bevonása terén. Az is nagyon jó dolog, hogy már elmúlt az az idő, amikor nem lehetett tudni, mi is történik az országban. Nyugat-Európa és Amerika sokáig abban a hiszemben élt, hogy Bulgária a Szovjetunió szatellitállama, majdhogynem 16. köztársasága. De a világ ma már tud a bulgáriai változásokról. Az átlagember is ismeri átmeneti nehézségeinket, a reformok előrevitele érdekében tett erőfeszítéseinket, s azt, hogy a totalitarizmus már a múlté.Az országimázs javítása érdekében azonban bőven van még mit tenni, s ezt Sztojanova asszony is nagyon jól tudja. Értékek néven három évvel ezelőtt alapítványt hozott létre, amely nevéhez híven az országra jellemző új értékek bemutatását tűzte ki célul: a bolgár hagyományokét, a kultúráét, s a fiatal nemzedék intellektuális erejéét. Utóbbi illusztrálására elmondja, hogy a 14 és 18 év közötti korosztály képességeit vizsgáló legutóbbi nemzetközi seregszemlén a bolgár fiatalok a matematikában az 5., a természettudományokban a 11. helyet szerezték meg.– Mindez alapot ad arra is, hogy a nehézségek, problémák ellenére optimisták legyenek a bolgárok. A társadalmi tudat változása persze elmarad az örömteli átalakulástól. Remélem, hogy az emberek ennek ellenére hamar alkalmazkodnak az új körülményekhez. Bár Mózes is azt mondta, amikor kivezette népét Egyiptomból, hogy fel kell nőnie egy nemzedéknek a rabság elfelejtéséhez.

Ezt kevesen tudták: 100 kiló alatt otthon is lehet temetni