Lezárult a határtalannak tűnő pereskedés: a Somogy Megyei Bíróság elutasította Zamárdi nagyközség mint felperes keresetét, és megállapította a legújabb Balaton-parti település, Szántód közigazgatási határát. A vagyonmegosztási per viszont még folytatódik a magát megcsonkítottnak vélt Zamárdi és a kompkikötőjével büszkélkedő Szántód között.Mint arról lapunkban már többször írtunk, Zamárdi önkormányzata nem nyugodott bele abba, hogy az alig több mint háromszáz lakosú Szántód úgymond „annektálta” a zamárdi belső út tekintélyes területét, beleértve több utcát és a déli part egyik legszebb szabadstrandjának nagy részét. Hiába nyilvánította a köztársasági elnök 1997. április 15-ével önálló településsé Szántódot, a zamárdiak sérelmét a legfőbb közjogi méltóság döntése sem enyhítette.Zamárdi kisebb területet adott volna át Szántódnak a közös részből, ám mivel 1996-ban, az elszakadásról szóló népszavazás kiírásakor a szántódi „”kisebbség” akarata a Zöldfa és a Hársfa utca tengelyéig szóló községhatár kijelölésére irányult, egy alkotmánybírósági állásfoglalásra is hivatkozva az új település közigazgatási határát az akkori igény szerint határozták meg. Lényeges érve volt a megyei bíróságnak, hogy a településhatár kijelölését a szántódi népszavazásban részt vevők lakhelye alapján kell elvégezni. A Somogy Megyei Bíróság szóvivője, Halász Etelka bíró precedensértékűnek tartja az ítéletet, merthogy a területszervezési eljárásról szóló múlt évi törvény alapján az országban eddig még sehol sem született bírósági ítélet közigazgatási területhatár ügyben. A közigazgatási határviták peres ügyei egyébként csak egy éve tartoznak az illetékes bíróságok hatáskörébe.A Szántód–Zamárdi ügyben hozott elsőfokú ítélet – mint az várható volt – nem nyugtatja meg a megkurtított nagyközség önkormányzatát. Kiss Jenőné polgármester lapunknak elmondta: fellebbezni fognak, mert felettébb sérelmezik a megyei bíróság ítéletét. A közigazgatásihatár-vita végére tehát még nem került pont, és ezzel együtt folytatódik a két település közötti perlekedés a közös önkormányzati vagyon megosztásáról is.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának