Az afganisztáni tálibok szombati bejelentésük szerint immár megsemmisítették az ország történelmi szobrait, most a Buddha-szobrok bejelentett rombolását hajtják végre, miközben egy UNESCO-küldöttség az ország pakisztáni nagykövetével tárgyalt a tömeges szoborpusztítás beszüntetését követelve.Fa- és agyagszobrokat semmisítettek meg a történelmi afgán városokban a tálib tájékoztatási és kulturális miniszter nyilatkozata szerint. A miniszter elmondta: „könnyű volt rombolni, és ez nem is vett sok időt igénybe”.Időközben az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének, az UNESCO-nak a küldötte Pakisztánba érkezett, hogy ott a tálibok pakisztáni nagykövetével tárgyalva követelje a szobrok pusztításának beszüntetését. Pierre Lafrance UNESCO-küldött egyúttal a nagyköveten keresztül találkozót kért Mohammed Omar molla tálib vezetőtől, aki jelenleg az ország déli részén, Kandahárban tartózkodik.Az egyedülálló alkotásokat mintegy száz méter magas sziklafalba vájták Bámijánban, Kabultól, az afgán fővárostól 230 kilométerre északnyugatra, 2500 méteres tengerszint feletti magasságban. Erre vezetett a Kínát a Nyugattal összekötő híres karavánút – a selyemút. Az utazók között buddhista szerzetesek is voltak, akik a hitet a Kr. e. III. századtól terjesztették el az egész térségben. A mai Afganisztán keleti és Pakisztán nyugati részén itt számos buddhista kolostor létesült. Sajátos művészetük a térség akkori nevét kapta, a gandharai iskola magán viseli a hellenisztikus stílusjegyeket is, ezek voltak jellemzőek a legrégibb emberi formájú Buddha-szobrokra. A legkiemelkedőbb alkotások, a sziklába vájt bamijáni monumentális szobrok egyben a legnagyobbak is a világon.Igaz, az istenségek arca már korábban eltűnt, feltehetően korábbi képrombolók tüntették el, abban a hitben, hogy a gyűlölt istenség lelkét semmisítik meg a fej (és a kezek) lerombolásával, vagy legalábbis megrongálásával. Ebben a térségben a VIII. században terjedt el az iszlám. Képrombolás áldozataivá váltak az idők során a szerzetesek lakhelyéül és imahelyéül szolgáló környező barlangok falaira festett színpompás freskók is, amelyeken az idők során megsemmisítették az arcokat.Az óriás (53 és 38 méter magasságú) Buddha-szobrok kisebb-nagyobb sérülésekkel mindmáig megmaradtak, többek között azért, mert kivájt mélyedésben emelkednek ki a sziklafalból. A kilencvenes évek közepén az egyik harcoló frakció lőszerraktárat vájt a nagyobbik Buddha lábának tövébe: gyakorlatias megfontolásból, mivel könyynyen védhető, száraz hely volt, amit – reményeik szerint – a Buddhára való tekintettel nem fog támadni az ellenség. Az, hogy esetleg egyetlen találat felrobbanthatja a raktárat és fölötte a Buddhát, nem bántotta őket, mivel a szobrot akkor is bálványnak tekintették a szélsőséges iszlámisták.A tálibok már 1998-ban – amikor végleg elfoglalták a völgyet – fel akarták robbantani az óriásszobrokat, arra hivatkozva, hogy az iszlám tiltja az ember formájú szobrot. Lyukakat is fúrtak a dinamit elhelyezésére. Akkor azonban vezetőjük, Mohammad Omar molla – aki most elrendelte – a korabeli jelentések szerint még ellenezte lerombolásukat.
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
