Génhibás csernobili gyerekek

Nagyon nagy növekedést tapasztaltak a mutációk számában a tudósok azoknál a gyerekeknél, akik az 1986-os csernobili katasztrófa után születtek. Olyan gyermekeket vizsgáltak, akik a robbanás után fogantak meg, és akiknek a szülei részt vettek a reaktor rendbetételében. A tudósok nem zárják ki, hogy a mutációknak hosszú távú következményei lehetnek. Az izraeli és ukrán tudósok által írt és a brit Királyi Társaság biológiai folyóiratában közzétett tanulmány alátámasztja azt, hogy az alacsony sugárzás többszörösen megváltoztathatja az emberi DNS-t.A cikk szerzői szerint azt a feltételezést, hogy az ionizáló sugárzás növeli a mutációk számát, eddig nem támasztották alá hasonló esetek. A Japánra ledobott atombombák esetében sem mutatkoztak számottevő genetikai rendellenességek.A tudósok a „veszélyeztetett” gyerekek olyan testvéreit is vizsgálták, akik még a katasztrófa előtt fogantak, és más, nem érintett családokat is bevontak a vizsgálatba.Az adatok szerint az utóbbi két csoporthoz képest az atomerőmű helyreállításánál dolgozó szülőknek a robbanás után fogant gyermekeinél hétszer gyakoribb a mutáció. A szerzők egyéb tényezőket is találtak, amelyek a genetikai változásokra hatással voltak. Ilyen a sugárzás és a fogantatás között eltelt idő és a szennyezett helyen végzett munka hossza. A tanulmány tanulságként arra hívja fel a figyelmet, hogy kismértékű sugárzás is okozhat genetikai változásokat. A kis ionizáló sugárzás hatásait vizsgáló brit LLRC szervezet képviselője a BBC-nek nyilatkozva egyetért a figyelmeztetéssel. Az LLRC nagyon kritikus a radioaktívsugárzás-védelmi nemzetközi bizottsággal, az ICRP-vel szemben, mivel úgy véli, bizonyos fajta sugárzások okozta kockázatokra nem fordít kellő figyelmet.Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem genetikusprofesszora lapunknak elmondta, hogy a radioaktív sugárzás alapvetően háromféle elváltozást okozhat. Az egyik a teratogén hatás, ami azt jelenti, hogy a terhesség alatt izotópsugárzás éri a magzatot, és ez fejlődési rendellenességeket okoz. Csernobilban ilyen elváltozásokat nem figyeltek meg. A mutagén hatás alatt azt kell érteni, hogy a sejtünkben levő genetikai anyagot éri sugárzás, emiatt molekuláris szinten jönnek létre elváltozások. Ez akár leukémiás megbetegedésekhez is vezethet.A harmadik típus a karcinogén hatás. Tény, hogy a csernobili atomsugárzásban sok volt a jódizotóp. Ez sok gyereknél beépült a jód tárolásáért felelős pajzsmirigybe, és pajzsmirigyrákot okozott. A katasztrófa után a körzetben megnőtt a pajzsmirigyrákos esetek száma, ami a későbbi években eredeti gyakoriságára esett vissza. A csernobili sugárzás tehát bizonyítottan karcinogén volt. Az atomsugárzás természetesen káros hatással van az ivarsejtekre és az ivarszervekre is – tette hozzá.