Csúcsra járnak a magyarországi naperőművek, olyannyira, hogy még exportra is futja napközben, ám a legmagasabb fogyasztás időszakaiban továbbra is importra szorulunk.
Napelemes csúcs és esti hiány
„Hétfőn délután negyed kettő körül a naperőművek jelentős termelésének köszönhetően az export mintegy 1700 MW-ra adódott. Ezzel szemben este háromnegyed kilenc körül az ipari naperőművek már «lefeküdtek aludni», így csak mintegy három MW kapacitást tudtak biztosítani a beépített 4609 MW-ból, ezért az import ebben az időpontban már 3400 MW-ra emelkedett” – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, s a számok a következő napokban is hasonlóan alakultak.
Viszonyítási alapként az ország legnagyobb áramtermelőjét, a 2000 MW-os paksi atomerőművet érdemes venni. Innen nézve az export mértéke a paksi kapacitás 85 százalékát teszi ki, míg az import annak 170 százalékát.
A szakértő szerint ezek a számok is alátámasztják egyfelől a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II beruházás szükségességét. Fontos az új gázerőművi beruházások mellett az energiatárolók és a villamosenergia-hálózat fejlesztése is. A felsorolt tételek mindegyike megvalósítás alatt áll.
Nagy és stabil atomerőművi kapacitások
A paksi atomerőmű meglévő blokkjainak üzemidejét további húsz évvel tervezik meghosszabbítani, azután, hogy a négy egység jelenlegi engedélye 2052 és 2057 között lejár. Az ehhez szükséges jogszabályt a parlament már elfogadta, az üzemidő-hosszabbítási folyamat elkezdődött, és várhatóan egy évtizedig tart. A beruházás költségei meghaladják az 1,5 milliárd eurót, vagyis a mintegy hatszázmilliárd forintot, hiszen az 1980-as évek első felében üzembe helyezett létesítmény felújítási listáján nagyjából 250 tétel szerepel, köztük az elektromos és a vezérlőrendszer korszerűsítése.
Eközben folytatódik a Paks II beruházás, a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os, egyenként 1200 MW-os blokkja a tervek szerint a következő évtized elejétől termelni fog. Ezeknek az egységeknek az a szerepe a villamosenergia-rendszerben, hogy folyamatosan, stabilan termeljenek nagy mennyiségű áramot.
Fosszilis rugalmasság a zöldátmenetért
Szükség van emellett gyorsan, akár a másodperc töredéke alatt szabályozható gáztüzelésű erőművekre is, amelyek a rugalmasságot biztosítják. Amikor ugyanis a naperőművek kiesnek a termelésből, rögtön a helyükre kell lépnie másnak, és éppen erre alkalmasak a gázerőművek. Minél nagyobb egy ország megújulóenergiás beépített kapacitása, annál szélsőségesebb termelési helyzetek alakulhatnak ki. Ezeket részben a kiegyenlítő szerepet betöltő gázerőművek rendszerbe illesztésével lehet kezelni.
Jelenleg két gázerőművi projekt is fut Magyarországon: a Mátrai Erőműben 650 MW, Tiszaújvárosban pedig 1000 MW kapacitás áll a termelésbe néhány éven belül.
Export helyett tárolás
Amikor pedig olyan sok villamos energiát termelnek a megújulók, hogy belföldön nem használjuk fel, lehetőség van az exportra. Azonban a túlságosan nagy túltermelés adott esetben negatív árakat alakít ki a tőzsdén, ez pedig értelemszerűen nem ideális. Érdemesebb helyben eltárolni a felesleges áramot, amit akkor használhatunk fel, amikor a hazai fogyasztás felpörög. Ilyenkor megugranak az árak is, de ennek nem vagyunk kitéve, ha a tárolókban lévő áramhoz lehet nyúlni.
Jelenleg 100 MW tárolói kapacitás áll rendelkezésre, ami az Energiaügyi Minisztérium tervei szerint az évtized végére megtízszereződik, részben a Jedlik Ányos energetikai program ötvenmilliárd forintos támogatásával.
Emellett a nagyvállalatok energiatároló beruházásai is ismertek. Éppen a napokban adta át az első saját, 20 MW/60 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját Szolnokon a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító. Az Alteo már hárommal rendelkezik (Budapesten, Győrben és Sopronban), az E.On pedig a zánkai után most Soroksáron épít egy újat.
