Fosszilis rugalmasság a zöldátmenetért
Szükség van emellett gyorsan, akár a másodperc töredéke alatt szabályozható gáztüzelésű erőművekre is, amelyek a rugalmasságot biztosítják. Amikor ugyanis a naperőművek kiesnek a termelésből, rögtön a helyükre kell lépnie másnak, és éppen erre alkalmasak a gázerőművek. Minél nagyobb egy ország megújulóenergiás beépített kapacitása, annál szélsőségesebb termelési helyzetek alakulhatnak ki. Ezeket részben a kiegyenlítő szerepet betöltő gázerőművek rendszerbe illesztésével lehet kezelni.
Jelenleg két gázerőművi projekt is fut Magyarországon: a Mátrai Erőműben 650 MW, Tiszaújvárosban pedig 1000 MW kapacitás áll a termelésbe néhány éven belül.
Export helyett tárolás
Amikor pedig olyan sok villamos energiát termelnek a megújulók, hogy belföldön nem használjuk fel, lehetőség van az exportra. Azonban a túlságosan nagy túltermelés adott esetben negatív árakat alakít ki a tőzsdén, ez pedig értelemszerűen nem ideális. Érdemesebb helyben eltárolni a felesleges áramot, amit akkor használhatunk fel, amikor a hazai fogyasztás felpörög. Ilyenkor megugranak az árak is, de ennek nem vagyunk kitéve, ha a tárolókban lévő áramhoz lehet nyúlni.
Jelenleg 100 MW tárolói kapacitás áll rendelkezésre, ami az Energiaügyi Minisztérium tervei szerint az évtized végére megtízszereződik, részben a Jedlik Ányos energetikai program ötvenmilliárd forintos támogatásával.
Emellett a nagyvállalatok energiatároló beruházásai is ismertek. Éppen a napokban adta át az első saját, 20 MW/60 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját Szolnokon a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító. Az Alteo már hárommal rendelkezik (Budapesten, Győrben és Sopronban), az E.On pedig a zánkai után most Soroksáron épít egy újat.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!