Az Energiaügyi Minisztérium (EM) számításai szerint június 25-én a kánikulában a háztartási és saját célra termelő rendszereket is beleszámítva a hazai napelemes áramtermelés 6245 megawatt volt. Vagyis déltájban az ipari naperőművek már önmagukban is képesek voltak fedezni a teljes magyarországi áramfogyasztást. A nyári szezonban megtermelt áram éves szinten a teljes energiaigény 25 százalékát adja, amivel világszinten már tavaly is Magyarország volt a legjobb.
Ráadásul az ideivel együtt már a negyedik egymást követő évben nőtt több mint egy gigawattal a beépített teljesítmény.
A minisztérium Facebook-bejegyzése ugyanakkor rámutat, hogy a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához erősíteni kell az energiatárolási képességeket. A helyzet ugyanis az, hogy a nyári napos időben hirtelen túltermelés lép fel, és ha nem tudják eltárolni, le kell kapcsolni a rendszerről az erőműveket, vagyis feleslegesen termelnek. Az EM által említett még hatékonyabb hasznosításnál azonban többről van szó, mert már a mostani, számottevő termelés is nehezen kezelhető helyzetet teremt a csúcsidőszakban.
Csak egy példa: a csúcstermelés óráiban látványosan leesik a villamos energia tőzsdei ára, amikor pedig délután, este csökken a naperőművek termelése, élénkül a kereslet, emiatt pedig megugrik a drágább import.
A problémára nem teljes, de hatásos megoldás az ipari energiatárolók létesítése és az, hogy háztartási méretű kiserőmű telepítéséhez már csak akkor kapható támogatás, ha a rendszerhez energiatároló is létesül.
Az EM adatai szerint a Jedlik Ányos energetikai program új pályázatával együtt már több mint 230 milliárd forint fordítható az érintett lakossági és vállalati fejlesztések ösztönzésére. Az első látványos eredmények 2025 nyarára értek be: A Napenergia plusz programnak köszönhetően eddig közel 12 ezer családnál telepítettek mintegy 109 megawattóra kapacitású tárolókat. A Mavir – a hazai villamosenergia-rendszer irányítója – pedig a héten Szolnokon átadott át egy hálózati integrált energiatárolót. A létesítmény teljesítménye 20 megawatt, a hálózati kapacitása pedig 60 megawattóra. Néhány nappal korábban a svájci központú MET-csoport is bejelenthetett egy hasonló beruházást.
Az energiatárolás mellett égetően fontos a rendszer felkészítése a napenergia és a megújuló energia befogadására is. A villamosenergia-rendszer működésének kulcsfontosságú elemei az alállomások, amelyekben a beérkező nagyfeszültségű áram átalakul és továbbjut a kisebb feszültségű elosztóhálózatba.
Ezek fontossága egyértelmű, hiszen ha a megújulóenergia-termelők túlterhelik a rendszert, azok részlegesen összeomolhatnak.
A Mavir bő egy hónapja adott hírt a fejlesztéséről. Májusban adta át a 37. alállomását Gödön. A munka három éve kezdődött, 34,3 milliárd forintba került. Ez most Magyarország legnagyobb, 400/132 kilovoltos alállomása. A Mavir korábban nem látott mennyiségű és mértékű beruházáson is dolgozik az ellátásbiztonság javítása érdekében. Az E.On pedig két hete adta át a teljesen automatizált várpalotai alállomását, amely majd a Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexumot is kiszolgálja – írta a Világgazdaság.
A négymilliárd forintos beruházásra a Danube InGrid uniós projektben került sor. A létesítmény két 25 megavoltamper névleges teljesítményű.
Vagyis ahhoz, hogy Magyarország világszinten is kitűnjön a napenergia-termelésével, jelentős rendszerfejlesztések és energiatároló-kapacitások kiépítése szükséges. A folyamat azonban lassabb, mint a növekvő energiaigény, így tehát egyik pillanatról a másikra nem lehet átállni a megújuló energiára.
