Községi keringő

Hat Veszprém megyei település szeretne Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozni. Bakonygyirót és Románd 1999. augusztus 5-én, Bakonyszentlászló és Fenyőfő 1999. augusztus 13-án, Veszprémvarsány és Sikátor képviselő-testülete pedig 1999. augusztus 26-án kezdeményezte a megyeváltást, s a települések azóta az Országgyűlés döntésére várnak. A hatokhoz némi késéssel csatlakozott Malomsokon viszont a parlament döntését megelőzve 2001. május 5-én népszavazást tartottak, s a voksolás nem várt eredményt hozott.A malomsoki képviselő-testület 2000. november 29-én szavazott a megyeváltásról. A testületi ülésen részt vett hét képviselő közül hatan voksoltak a változás mellett. Schweiger Emil polgármester is támogatta az elképzelést. De nem ez volt a legnagyobb tévedés – véli Malomsok első embere.– A határozat meghozatala előtt közmeghallgatást kellett volna tartanunk, ahol az illetékes szakemberek bevonásával elmagyarázhattuk volna, hogy mi szól a változás mellett s mi ellene. Ennek hiányában a polgárok leginkább egymástól, valamint a sajtóból szerezték az információikat, ezért a tények némiképp elferdültek. Végül az az érv döntött, hogy a húsz kilométerre fekvő Pápa már most is fontosabb szerepet játszik a falu életében, mint a negyven kilométerre lévő Győr – fejtette ki a polgármester, aki ugyanakkor örül a malomsoki polgárok politikai aktivitásának, hiszen a szavazásra jogosult 504 lakos közül majd négyszázan járultak az urnák elé.A Veszprém megye északi részén fekvő Malomsok fél évszázada még Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozott, így a kezdeményezésben a nosztalgia is fontos szerepet játszott. A település vezetői azonban a jövőt sem tévesztették szem elől, amint azt Schweiger Emil elárulta: novemberi döntésüket a majdani régiók kialakítása is befolyásolta, mivel a tervek szerint néhány év múlva Győr városa lesz a régió központja. A polgármester elmondta azt is: a malomsoki testület elfogadja a véleménynyilvánító népszavazás eredményét, olyannyira, hogy két képviselő azóta lemondott tisztségéről.A nosztalgia a bakonygyiróti testület sorsdöntő ülésén is jelen lehetett, hiszen a kisközség hajdan „győri csárda” néven volt ismeretes, minthogy a Veszprémből Győrbe vezető út a településen halad keresztül. Annál érdekesebb Bakonyszentlászló, illetve Fenyőfő megyeváltó szándéka, mivel a két település megyehatártól mért távolsága majd harminc kilométer.Frankó Ferenc, Bakonyszentlászló polgármestere nem örülne a malomsokihoz hasonló véleménynyilvánító népszavazásnak, mivel a kiadások a község költségvetését terhelnék, ám biztos benne, hogy a polgárok a Győr-Moson-Sopronhoz történő csatlakozásra voksolnának. Frankó Ferenc egy kicsit haragszik az Országgyűlésre, mivel véleménye szerint a parlament már meghozhatta volna döntését az ügyben. Türelmetlenségét alátámasztja, hogy Győr-Moson-Sopron megye közgyűlése már 1999 augusztusában foglalkozott a veszprémi falvak szándékával. A közgyűlés megállapította, hogy a csatlakozni szándékozó hat település közül csak három, Románd, Veszprémvarsány és Sikátor határos a megyével, ezért a váltás szándéka csak ezen községek esetében látszik aggálytalannak. A közgyűlés szerint viszont megoldást jelenthet, hogy Bakonygyirót és Bakonyszentlászló Románd, Veszprémvarsány és Sikátor, Fenyőfő pedig Bakonygyirót és Bakonyszentlászló átcsatolása után határos lesz Győr-Moson-Sopron megyével. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a hat bakonyaljai település a hegység gerincétől északra közös tájegységet alkot a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei községekkel, és mindegyikre igaz, hogy a Sokoróalja községeivel jobb a közlekedési kapcsolata, mint a Bakony településeivel.Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke szerint azonban nem a közlekedési viszonyok motiválták a hét települést: Veszprémvarsány környéke egyértelműen az Európai Uniótól érkező támogatások miatt kíván megyét váltani. Kuti Csaba megérti azokat a polgármestereket, akik gazdasági előnyökben bízva kezdeményezik a térkép átrajzolását, mint ahogy a történelmi sebek miatti változtatásokat – 1993-ban a korábban önkényesen Veszprémhez csatolt Csikvánd, Szerecseny és Gyarmat került át Győr-Moson-Sopronhoz – is elfogadja. A közgyűlés elnöke leszögezte: Veszprém megye vezetése látni szeretné, hogy a lakosság is támogatja a képviselő-testületek elképzeléseit, ezért kívánatosnak tekintik, hogy valamennyi érintett településen tartsanak népszavazást.– Személy szerint nehezen emészteném meg, ha a megyehatártól 25-30 kilométerre fekvő Bakonyszentlászló és Fenyőfő csatlakozna Győr-Moson-Sopronhoz – fogalmazott Kuti Csaba, hozzátéve: foggal-körömmel tiltakoznak az ellen, hogy a két település ilyen mély sebet ejtsen Veszprém megyén.