Négysávos lesz a 47-es út egy szakasza

November közepén megkezdődött a dél-alföldi régió lakóinak örömére a 47-es út Szeged és Hódmezővásárhely közötti szakaszán a négysávos sztráda építésének előkészítése, a régészeti feltárások már befejeződtek. A jövőben a jelenlegi két sáv mellé még kettőt építenek. A beruházás teljes költségét az állam fedezi, ami nyolc-tízmilliárd forintot tesz ki. A kivitelező a százszázalékos hazai tulajdonban lévő, vásárhelyi székhelyű Hódút, illetve a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Kft. A gyorsforgalmi út három szakaszban készül, jövő nyárig befejezik a Hódmezővásárhely–Kishomok közötti három kilométeres részt, azután az algyői hídtól Kopáncsig aszfaltoznak, majd a harmadik ütemben látnak hozzá a középső szakasz építéséhez, amelyet optimális esetben 2003-ban már használhatnak is a közlekedők. Összesen tíz kilométeren építenek új sztrádát, mert Szeged és Algyő között már a kilencvenes évek elején négysávosra szélesítették az utat.
Álmok és tervek már évtizedekkel ezelőtt is léteztek a 47-es forgalmának megkönnyítésére.
A pletykák szerint a nyolcvanas években az olajlobbi akadályozta meg, hogy a Vásárhely és Algyő közötti útszakaszt elkezdjék építeni, ugyanis csak ennek a csoportnak volt érdeke, hogy az algyői gázmező infrastruktúráját kiépítsék, majd így történt meg a Szeged–Algyő közötti út szélesítése. A sors különös fintora – hangoztatják a vásárhelyi önkormányzati vezetők –, hogy néhány évvel ezelőtt még születtek olyan szakmai vélemények is, amelyek szerint azért „nem indokolt a »sztrádásítás«, mert nincs olyan nagy forgalom”. Felmérések szerint a Hódmezővásárhely–Szeged közötti szakasz az ország harmadik legzsúfoltabb útja, veszélyessége pedig minden képzeletet felülmúl, a köznyelv egyszerűen csak „halálútnak” nevezi. Ezért sem lehet csodálkozni azon, hogy tavaly a miniszterelnök bejelentette: a kormány állami pénzből megépíti a sztrádát.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat műszaki irodájának vezetője, Mucsi László szerint a sztráda nyomvonalát úgy jelölték ki, hogy az tehermentesítse a belvárost, hiszen a 47-es átszeli a települést. A majdani négy sáv elhalad Vásárhely szélén és rákanyarodik a várost elkerülő, később épülő út csomópontjára, ahol vasúti aluljárót is kialakítanak. A terv nem csak ezért új. A nyolcvanas években született elgondolásokat – hogy körforgalmi csomópontokat létesítsenek a sztrádán – egészen más programmal váltották ki. A kétszer két sávot zöld növényzet választja el egymástól, a csomópontoknál lehetővé teszik a balra kanyarodást, különböző technikai megoldásokkal. Erre azért van szükség, hogy az út mellett lévő sok tanya, kiskert tulajdonosa is használni tudja a gyorsforgalmi utat. Ám még egy új sávot is biztosítanak azáltal, hogy a sztráda mellett kialakítanak egy keskeny szervizutat. Ez nem fut végig párhuzamosan a 47-essel, csak ott, ahol sok a tanya és a kiskert. Alkalmas arra, hogy traktorok és kis mezőgazdasági munkagépek, lovas kocsik közlekedjenek rajta. Nem feledkeznek el a kerékpárosokról sem, nekik is épül külön út, amelynek Vásárhelytől Kopáncsig tartó szakasza már elkészült.
A közbeszerzési pályázatot a Hódtava Konzorcium – amely erre a feladatra állt össze a Hódútból és a Kelet-magyarországi Vízügyi Kft.-ből – nyerte meg, ami több száz helybelinek biztosít évekre megélhetést. Információink szerint a versenytárgyaláson mindazok az útépítő cégek indultak, amelyeket jegyeznek a szakmában. Mucsi László szerint a vásárhelyiek azzal nyertek, hogy a legolcsóbb ajánlatot adták. Tehették ezt, mert helyben vannak, nem kell messziről szállítaniuk a gépeket és az embereket.
A Hódút nagy gyakorlattal rendelkezik, termelési értéke eléri az évi négy-ötmilliárd forintot, referenciamunkái közé tartozik a szentesi elkerülő útszakasz, a kiszombori és a battonyai határátkelő kivitelezése. A sztrádaépítést eddig sok vita kísérte a kisajátítások miatt. Hódmezővásárhely és Kishomok között a munkákat azért tudták időben elkezdeni, mert a kiskert- és tanyatulajdonosok megegyeztek a beruházóval. Egyes helyeken azonban a gazdák úgy felverték az árakat, hogy azok elérték a piaci érték tízszeresét is. Ebből a szempontból nem fenyegetheti veszély a kivitelezés határidejének betartását, ami azért is fontos, mert a becslések szerint Szegedről Vásárhelyre, illetve Vásárhelyről Szegedre négy-ötezren járnak át dolgozni. Csúcsidőben az ingázók több mint egy órát is utazhatnak. A majdani sztrádán az utazási idő ennek a felére csökken. A négy sáv gazdaságilag is közelebb hozza Hódmezővásárhelyet Szegedhez, illetve a fővároshoz, hiszen a kereskedelem főleg közúton zajlik. Vásárhelyen abban is bíznak, hogy az új út több befektetőt vonz városukba.