A privatizációs lehetőségek kimerültek, az ország működőtőke-vonzó képessége a zöldmezős beruházásokra, illetve a magas szellemi potenciált igénylő innovációs bázisok és regionális központok kialakítására korlátozódik. A Gazdasági Minisztériumban megtudtuk, hogy a kormányzat kiemelt szerepet tulajdonít e két tényezőnek. A Bancraft Kft. 36 multinacionális vállalatnál készített felmérése szerint a cégek háromnegyede regionális központi funkciót szánt hazai leányvállalatának, s mindemellett csaknem fele K+F tevékenységet is végez.
Szinte minden ágazatban képviseltetik magukat kutatóközpontokkal Magyarországon a multinacionális vállalatok. A teljesség igénye nélkül közöljük a legjelentősebbeket: világítástechnika (GE–Tungsram); orvosi berendezések gyártása (GE– Medicor); gyógyszeripar (Sanofi– Chinoin, Astra Zeneca, Teva– Biogal, Akzo Nobel–Organon); informatika és telekommunikáció (Ericsson, IBM, Sysdara, Compaq, Nokia, Siemens, Motorola, Tata Consulting); gépgyártás és járműipar (Audi, Continental Teves, Volkswagen, Temic, Knorr Bremse, Mannesmann-Rexroth, Denso); elektronika (Flextronics, Samsung); gumigyártás (Michelin); háztartásvegyipar (Unilever); új anyagok előállítása (Furukawa), mezőgazdaság (Novartis–Sandoz Seeds).
Meglehetősen nehéz megbecsülni, hogy a rendszerváltás óta hazánkba érkezett 22–24 milliárd dollárnyi működő tőkéből mekkora az a tétel, amely az innovációs, kutatási beruházásokhoz köthető.
Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta érdeklődésünkre, hogy szakértői becslések szerint a teljes beérkezett tőkevolumennek öt–hét százalékára taksálható. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a multinacionális vállalatok hazai meggyökerezésének folyamata általában termelőüzemek létesítésével indul, majd a befektetői klímával, a gyártási kultúrával, a humán erőforrás gazdagságával kapcsolatos kedvező tapasztalatok felhalmozása után kezdődik a „szürkeállomány-igényes” tevékenységek megtelepítése Magyarországon. A helyettes államtitkár aszszony szerint a cégek K+F tevékenységének hazai felépülése is legalább két fázisra osztható. Az első szakaszban olyan tevékenységeket „importált” az ország, amelyek hazai telephelyen, hazai vállalkozásban működő technológia fejlesztéséhez kötődött. Ezt követte a második szakasz, amikor az új termékekkel összefüggő fejlesztési tevékenységet honosították meg hazánkban a globális gazdasági színtér főszereplői, a nagy és erős multinacionális vállalatok.
A kormányzatnak az a célja, hogy a hazánkban letelepült nemzetközi vállalatok intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet végezzenek, s ennek révén aktív szereplői legyenek a nemzetközi technológia-transzfernek, illetve foglalkoztatói a magyar, rendkívül képzett kutatóknak – mondta Pongorné Csákvári Marianna. További cél az, hogy felgyorsuljon az innováció által vezérelt gazdasági modellbe való áttérés időszakasza, ezen belül pedig olyan vállalati kutatóhelyek létesüljenek, amelyek képesek biztosítani a korszerű technológiai eljárások hazai fejlődését.
A kormányzat hamarosan meghirdeti azt a stratégiáját, amely tízéves időtartamon belül az ország regionális vállalati központtá válását célozza meg. Pongorné annyit közölt az elképzelésekből, hogy szeretnék hangsúlyozni a befektetők előtt: Magyarországon már nem az alacsony bérköltség és az olcsó telephely miatt érdemes beruházni, hanem egyre inkább azért, mert hazánkban kulturált, nagy szellemi potenciállal rendelkező európai országban lehet versenyképesen kutatni és fejleszteni. A helyettes államtitkár szerint ennek adottak az alapjai, amelyek a nagy hagyományú kutatóhelyekben és a kiváló felsőoktatásban gyökereznek. Képzett, rugalmas és ambiciózus munkaerő áll a befektetők rendelkezésére. Az érvek mellé közvetlen anyagi támogatást is rendel a kormányzat annak érdekében, hogy szorgalmazza az „intelligens”, tehát az innovatív tőke beáramlását. A K+F-beruházásokra az összes, a GM által meghirdetett beruházási támogatás vonatkozik, kiegészítve egy, a GM és az oktatási tárca által közösen finanszírozott „csúcstechnológiai beruházásokhoz kötődő” támogatási pályázattal. Ha egy hazánkban bejegyzett cég ötszázmillió forintos K+F-beruházást valósít meg, a kiírás szerint a beruházás értékének akár az egynegyedét (de legfeljebb kétszázmillió forintot) is elnyerheti pályázatával.
Érvek mellettünk. Magyarország tudományos kutatási potenciálja a világranglistán a 25–27. helyre sorolható. A Magyar Tudományos Akadémia intézetei világszerte elismertek. Ezt érzékelteti az a tény is, hogy az EU 2000-es „Centers of Excellence” pályázatán hat magyar intézet is sikerrel pályázott. Ami az intézményi kereteket illeti: Magyarország tagja az összes jelentős európai K+F-hálózatnak, ezért az a vállalat, amely hazánkban folytat ilyen jellegű tevékenységet, eleve tagja, részese lesz a jelenleg kialakulófélben lévő európai kutatási térségnek is.
képernyőidő
Durván képernyőfüggőek a gyerekek – a Bethesda figyelmeztet
