Szarmata falu Vecsésnél

A történészek szerint a szarmaták az iráni népcsoportba sorolhatók, indoeurópai származásukat ma senki nem vonja kétségbe. A Krisztus utáni első évszázadban már megjelentek hazánk területén, majd jelentős településeket hoztak létre a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon. Az Üllő és Vecsés közötti közlekedési csomópont előkészítő munkálatai közben rábukkantak az Európában eddigi legnagyobbnak nevezhető szarmata településre, ahol rendkívül sok cseréptárgyat, rostélyos égetőkemencét és veremlakást tártak fel a régészek.

Tari Edit, a Pest Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese, a feltárásokat vezető régész lapunknak elmondta: a negyedik-ötödik századi késő szarmata település jelentőségét többek között az adja, hogy a több mint 300 ezer négyzetméteres település egy fazekasfalu volt. A feltárt gabonatároló vermek és a honfoglalás korára is jellemző földbe mélyített lakások utalnak arra, hogy a késői szarmaták valójában már nem igazán sorolhatók a klasszikus értelemben vett nomádok közé. A harcosok életmódjáról a május kilencedikén megtalált sírok leletanyagából lehet majd következtetéseket levonni, abban az esetben, ha fellelik a pikkelypáncélos fegyveresekre jellemző, velük temetett kora középkori eszközöket, fegyvereket, esetleg pénzérméket is. A jelenleg már előkerült leletek zöme kerámiatöredékekből áll, a feltárt égetőkemencék többsége különbözik az úgynevezett edénysütő kemencéktől, nagyon vastag, áttört rostélyuk átégett, alatta hatalmas fűtőgödrök találhatók. A kemencék nem egy kisebb gócponton belül, hanem a település minden részén megtalálhatók, ez arra enged következtetni, hogy a kerámiatárgyak készítését iparszerűen űzték az itt megtelepedett lakosok, bár a limes túlsó oldalát ellenőrző rómaiakkal valószínűleg nem folytattak jelentős kereskedelmet, hiszen a római kerámiagyártás a szarmatákénál fejlettebb szinten állt. A régészeti kutatások vezetője szerint a jelenlegi feltárás komoly településszerkezeti összefüggésekre enged következtetni, mert a kutatást nagy területen tudják elvégezni. A régészettudomány számára ajándék, hogy a nagy volumenű autópálya-építések és egyéb beruházások lehetőséget biztosítanak a hasonló nagyszabású feltárások elvégzéséhez – mondta.
Olyan típusú tárgyak is előkerültek, amelyek máshonnan nem ismeretesek, ezeket a feldolgozás során értékelik majd a szakemberek. A leleteket azonnal a Vecsésen kialakított bázisra szállítják, ahol restaurátorműhely is működik, itt megtisztítják az előkerült mázatlan, viszonylag durva anyagból készült kerámiákat, majd összeragasztják azokat. A tavaly talált tárgyak nagy részét már télen restaurálták, nyilvántartásba vették. Ez igen nagy jelentőséggel bír, mert a hazai gyakorlat azt mutatja, hogy az ásatások során feltárt leleteket többnyire csak évek múlva dolgozzák fel. A leletek számítógépes listázása is megkezdődött, a térinformatikai módszerek lehetővé teszik, hogy a település szerkezetéről pontos képet kapjanak az érdeklődők a későbbiekben. A leletegyüttes unikális jelentősége abban áll, hogy a régészettudomány idáig még nem találkozott olyan fazekasteleppel a késő szarmata korból, ahol több mint húsz égetőkemencét tártak volna fel, bár a kutatómunka még nem fejeződött be – mondta Tari Edit. Az ásatások vezetőjének véleménye szerint mindenképpen érdemes a restaurált tárgyakat bemutatni a nagyközönségnek a későbbiekben, és várhatóan egy szakmai kiadványban is megjelenik majd egy, a faluval kapcsolatos publikáció.
Bükk László, Vecsés polgármestere elmondta: a közlekedési csomópont kialakítása miatt nem valószínű, hogy a közönség a feltárás helyén tekintheti majd meg a szarmata falut, ugyanis az ásatások befejeztével folytatódik az útépítés.
A város önkormányzata még nem döntött arról, miként tudják majd bemutatni a feltárások során előkerülő leletanyagot. Érdekességként megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a település belterületén megtalálták az Árpád-korból származó templom romjait, ezt az állagmegóvás érdekében visszatakarták, a teljes feltárásra és bemutatásra azonban jelenleg nincs meg az anyagi fedezet. A szarmata falu feltárásának költségeit az autópályát építő cég fedezi, ez tehát sem Vecsés, sem Üllő költségvetését nem terheli.