Így működnek a globális olajkészletek válság idején, Magyarország gyakorlatilag két fronton is nyomás alatt áll

A hazai tárolókapacitás jelentősen meghaladja a vészhelyzetben minimálisan előírt szintet.

A magyarországi tárolókapacitás jelentősen meghaladja a vészhelyzetben minimálisan előírt szintet Forrás: AFP

– Az olajkészlet lényegében nyersolajból és finomított termékekből (benzin, gázolaj, kerozin) álló tartalék, amelyet államok vagy szabályozott piaci szereplők tartanak fenn válsághelyzetek kezelésére. Funkciója nem az, hogy kiváltsa a normál piaci működést, hanem hogy időlegesen stabilizálja azt, amikor a kínálati oldal hirtelen sérül. A rendszer működését nemzetközi szinten az International Energy Agency (IEA), vagyis a Nemzeti Energiaügynökség koordinálja. Az IEA egy 1974-ben létrehozott kormányközi szervezet, amelynek egyik alapelve, hogy a tagországok legalább 90 napnyi nettó olajimportnak megfelelő tartalékot tartsanak fenn. Bár a szervezet nem fedi le a világ államainak a felét se, a többi ország gyakorlatilag az IEA szabályait és stratégiáját követi – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Olajkészletek: eltérő modellek

Az olajkészletek kezelésében az országok eltérő modelleket alkalmaznak, elsősorban az energiaszerkezetük, importfüggőségük és intézményi rendszerük alapján:

• Az Amerikai Egyesült Államok például központosított modellt működtet, ahol a stratégiai készlet közvetlen állami tulajdonban van. A jelenlegi készletszint körülbelül 415 millió hordó, ami a teljes kapacitás mintegy 58 százaléka.
• Kína ezzel szemben egy kettős rendszert épített ki. A becslések szerint mintegy 1,3 milliárd hordós teljes készlet áll rendelkezésére, amely állami stratégiai tartalékból és úgynevezett kereskedelmi készletekből áll.
• Japán az egyik legmagasabb tartalékszinttel rendelkező ország. A mintegy 470 millió hordós készlet akár 254 napnyi fogyasztást fedez.
• Az Európai Unió tagállamai decentralizált rendszert alkalmaznak, ahol a készletek jelentős részét piaci szereplők tartják, de szigorú állami szabályozás mellett. Németország mintegy 177 millió hordóval rendelkezik, Franciaország körülbelül 120 millió hordót tart fenn, míg Spanyolország készlete megközelíti a 150 millió hordót.

Globális szinten az IEA tagországai több mint 1,2 milliárd hordónyi állami készlettel rendelkeznek, amelyet további mintegy 600 millió hordónyi, kötelezően rendelkezésre álló iparági tartalék egészít ki.

Kettős nyomás Magyarországon

Magyarország gyakorlatilag két fronton is nyomás alatt áll: egyrészt az orosz támadás következtében az ukrán állam politikai okokból késlelteti a helyreállítást, ezzel elzárva Magyarországot a kőolajtól, másrészt a közel-keleti háború miatti globális piaci nyomás a hazai olajárakat is befolyásolja.

A magyar állam ezért 2026. április 15-ig engedélyezte 250 ezer tonna nyersolaj felszabadítását, amelyet a Molnak augusztus 24-ig vissza kell pótolnia.

Magyarország is rendelkezik stratégiai kőolajkészletekkel, amelyeket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felügyel. A legfrissebb 2026. február 28-i adatok szerint összesen 468 900 tonna kőolaj, 515 500 tonna gázolaj, 262 200 tonna benzin és 12 800 tonna kerozin állt rendelkezésre, ami nagyjából 87 napra elegendő.

A magyarországi tárolókapacitás jelentősen meghaladja a vészhelyzetben minimálisan előírt szintet, és ez a legtöbb országban hasonlóan alakul. A tárolást azért rögzítik általában 90 napban, mert ezen időtáv felett a fenntartási költségek már aránytalanul magasak lennének, a három hónap viszont alapvetően elegendő a piac alkalmazkodásához. Magyarország, bár a globális olajpiacon kis szereplő, saját tartalékainak tudatos kezelése révén hatékonyan képes mérsékelni a külső zavarok hatását.

Magyarország is rendelkezik stratégiai kőolajkészletekkel, amelyeket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felügyel