A DSS kivonult a törvényhozásból

Tiltakozása jeléül kivonult a belgrádi parlamentből a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), miután a törvényhozás konstatálta, hogy a mandátumügyi bizottság szavazattöbbséggel hozott döntése értelmében 21 képviselőjének megvonták a mandátumát. A határozatot kemény viták előzték meg, nem csak a parlamenti bizottságban.

A DSS nélkül is folytatni tudta munkáját a törvényhozás. A szerbiai kormánykoalíció (DOS) elnöksége azért folyamodott e radikális lépéshez – a DSS-es honatyák lecseréléséhez –, hogy csökkentse a Vojiszlav Kostunica vezette párt parlamenti súlyát. Kostunicáék ugyanis az ellenzékiekhez – szocialistákhoz és radikálisokhoz – átszavazva vagy egyszerűen csak bojkottálva a parlamenti ülést minimálissá tették a kormánytöbbséget, akadályozták a fontos reformtörvények meghozatalát. Djindjicsék egyébként csak azoktól vonták meg a mandátumot, akik nem jártak az ülésekre, s távolmaradásukat nem is igazolták. Mintegy félszáz képviselőre vonatkozott volna e határozat, de közben sokan igazolták hiányzásukat. A DSS viszont erre nem volt hajlandó. Ezért a 45 parlamenti helyéből 21-et elvesztett, s e helyeket más pártbeliek – nagyobbrészt Djindjics demokratái – töltötték ki.
Kostunicáék azonban nem nyugodtak bele pártjuk megrövidítésébe. Mind a negyvenöten elhagyták a törvényhozást. Kostunica elnök a mandátumegvonást törvényellenesnek minősítette, s bejelentette: a DSS minden eszközzel harcolni fog ellene. Dragan Marsicsanin, a DSS alelnöke, a DSS-es árnyékkormány miniszterelnöke keményebben fogalmazott: „A szerb képviselőház nem létezik, megszűnt legitimitása”. Szerinte nincs semmiféle jogi alapja egy ilyen lépésnek, amely rontja az ország nemzetközi megítélését is. Még Milosevics sem folyamodott ilyesmikhez, tette hozzá. Dejan Mihajlov frakcióvezető ugyancsak nem kímélte a DOS-t (amelynek formálisan még tagja a DSS). Államcsínyről, diktatúráról beszélt, s bírálatait természetesen Djindjicsnek címezte. Djindjics a képviselők cseréjében nem lát semmi kivetni valót, szerinte a kérdést erkölcsi oldaláról kell megközelíteni.
A DOS elnöksége úgy döntött, hogy júliusban kiírja a szerbiai elnökválasztásokat, hogy októberben, legkésőbb novemberben meg lehessen tartani őket, írja a jól értesült Blic napilap. Egy hét múlva fog dönteni a koalíció elnökjelöltjéről. Jelenleg a szerbiai államfői posztot a hágai törvényszék által körözött Milan Milutinovics tölti be, mandátuma az év végén telik le.