Lehangoló üzenet az EU-tagjelölteknek

Németország továbbra is eltökélten támogatja ugyan az Európai Unió bővítésének folymatát, a kijelölt időpontok betartását, de fokozott anyagi kötelezettségvállalásra nem hajlandó – derül ki Gerhard Schröder kancellár tegnap megjelent cikkéből, amely így nem túl sok jóval kecsegteti a csatlakozásra váró országokat.

Berlin szokatlan módot választott, hogy kifejezésre jutassa álláspontját a hét végén Sevillában rendezendő EU-csúcstalálkozót megelőzően. Gerhard Schröder saját kezűleg fogalmazta meg kormánya véleményét, a cikk a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban, a FAZ vasárnapi különszámában jelent meg. A kancellár nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a szociáldemokrata/zöldek koalíció kimerítettnek ítéli meg az ország gazdasági teljesítőképességét, tehát a csatlakozni kívánó nemzetekkel szemben nem képes hathatós anyagi segítségre. „Még akkor is, ha sokan ezt nem akarják elhinni: Németország elérkezett anyagi lehetőségeinek a határára” – szögezte le a kancellár. A kormányfő szerint 1999-ben a berlini csúcskonferencián határozott döntés született az EU további agrárpolitikáját illetően: az árcsökkentések kiegyenlítésére fordítandó közvetlen támogatás kizárólag az unió tagországaira vonatkozik és nem a társulásért folyamodó új tagokra, amelyek hasonló segítségre nem számíthatnak.
„Ezen lehet sajnálkozni, sőt magam is beismerem, hogy nem boldogít ez a megoldás” – hangoztatta Schröder, de azonnal felvázolta a németekre váró terheket, amennyiben az új tagországok földművelésének is hasonló közvetlen juttatásokat folyósítana az EU, mint azt eddig tette az arra rászoruló agrárországok javára. Az agrárpolitika humánus kiterjesztése – Berlin számításai szerint – évi nyolcmilliárd euró többletkiadást eredményezne, ennek egynegyedét – tehát kétmilliárdot – a németeknek kellene elvállalniuk, erre pedig az államháztartás jelenlegi helyzete miatt egyszerűen nincs lehetőség.