Praktikus és környezetszennyező

Többéves mulasztást pótol a jövő januárban hatályba lépő kormányrendelet, amely a hazai forgalomban lévő visszaváltható és eldobható palackok arányát szabályozza. A tervezet, amelynek elkészítésében a környezetvédő szervezetek is közreműködtek, várhatóan októberben kerül a kormány elé.

Már kilenc éve felhívták a kormány figyelmét a környezetvédők: nemcsak a környezetvédelem, de a kereskedelem és a fogyasztók érdekei is azt kívánják, hogy a hazai forgalomban lévő visszaváltható és eldobható palackok arányát jogszabály írja elő. Az egyszer használatos műanyag flakonok térhódításával, visszaváltható társaik egyre inkább kiszorulnak a piacról, ami a környezetvédelem szempontjából aggasztó tendencia. Az italgyártó cégek számára viszont igen nagy könnyebbséggel (és haszonnal) jár, ha italát nem visszaváltható üvegbe palackozza: nem kell üvegmosóberendezéseket üzemeltetnie. Nem kell helyet biztosítani a visszaérkező palackoknak. Nem az ő gondja a már fel nem használható flakonok megsemmisítése, újrahasznosítása. A kereskedelemről is nagy terhet vesz le, hogy egyre kevesebb palackot kell tárolnia, sőt, a fogyasztónak is megspórolnak egy utat az üvegvisszaváltóig.
A környezetvédők azonban már megkongatták a vészharangot, hiszen az egyszer használatos csomagolóanyagok nagy szerepet játszanak a drasztikusan növekvő fogyasztói hulladéktermelésben. Az úgynevezett „egyutas” flakonok ugyanis legtöbb esetben a szemétben kötnek ki, onnan pedig a hulladéktelepre kerülnek, ahol nincs mód a szétválogatására, majd az ezt követő újrahasznosításra. A visszaváltható palackok, üvegek fajtától és a beletöltött italtól függően 8-40 alkalommal felhasználhatók, s legtöbb esetben nem a kukában, hanem az üvegvisszaváltóban landolnak, ahonnan visszakerülnek az italgyártó cégekhez, s azok gondoskodnak a többé már nem használható flakonok újrahasznosításáról, megsemmisítéséről.
A műanyag palackokból készülhet játékautó, mászóka vagy nejlonzacskó, élelmiszer tárolására viszont újrahasznosított formában már nem alkalmasak – mondta lapunknak Bödecs Barnabás, a Hulladék Munkaszövetség elnöke. Senki ne higgye azonban, hogy az egyszer használt műanyag pohárból a jövőben játék baba lesz: az újrahasznosítás alapfeltétele, a szelektív hulladékkezelés hazánkban még gyerekcipőben jár. A műanyag termékek mindössze hat százaléka kerül újrahasznosításra.
A betétdíjas palackok forgalmának aránya 1997-ben még a teljes eladás 66,2 százalékát tette ki. A múlt évben ez már csak 30,8 százalék volt. Ez az arány idén tovább csökken, mivel a Pepsi Co. érdekeltségi körébe tartozó Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari (FÁÜ) Rt. kivonja a hazai piacról a Pepsi-Cola visszaváltható palackjait.
A cég e drasztikus lépését megelőzően reklámmal próbálta népszerűsíteni a – saját érdekeltségében gyártott – egyszer használatos flakonokat, úgy, hogy több negatív jelzővel minősítették a visszaváltható flakon, amelyen nem szerepelt a Pepsi logó. A Hulladék Munkaszövetség a Reklámetikai Bizottsághoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, s végül a Pepsi beszüntette a negatív reklámkampányt.
Már a reklámból egyértelmű volt, hogy a Pepsi ki akarja vonni a betétdíjas üvegeket a piacról – vélte Bödecs Barnabás, hozzátéve: szervezetük emiatt bojkottot hirdet a Pepsi-termékek ellen.
A környezetvédők közel egy évtizede küzdenek azért, hogy legyen érvényes jogi szabályozás a visszaváltható és az egyszer használatos palackok piaci arányának tekintetében. Mint az elnök mondta, várhatóan októberben kerül a kormány elé az ezt szabályozó rendelettervezet, amelynek 2003 januárjában kell hatályba lépnie. A Környezetvédelmi Minisztériumban jelenleg is folynak az érdekegyeztető tárgyalások.
Visszaváltható Pepsi-palackok azonban a kormányrendelet hatására sem kerülnek újra forgalomba: a szabályozás feltehetően nem cégeken belül, hanem az egyes iparági kibocsátókra vetítve határozza majd meg a betétdíjas forgalmazási arányt, így a cégek fognak egyeztetni egymás között.
A kereskedelem elutasító ezzel a csomagolási fajtával szemben. Vagy adminisztratív szabályozással, vagy ösztönző rendszer bevezetésével oldható meg, hogy a kereskedők visszaváltsák a betétdíjas üvegeket – vélte a szakember. Szerinte az volna a járható út, ha bizonyos mennyiségű betétdíjas üveg tárolására vállalkozó kereskedelmi egységek pályázhatnának költségeik egy részének megtérítésére. Ennek fedezetét a termékdíjbevételek adhatnák – tette hozzá Bödecs Barnabás.