Számtan és szabálytan

Réti Pál azt mondja, hogy ő jól számol. És még azt is mondja, hogy én meg nem vagyok tárgyilagos. Mert másképpen számolok. Ergo: ő az. Mármint tárgyilagos. Merthogy ő jól számol.
Na, most akkor kezdjük elölről! A kályhától.
Volt itt mostanság az elmúlt négy évben két politikai meccs. Ezeken a meccseken köztudottan mandátumszámban mérik az eredményt. Ahogy a fociban gólban mérik.
Ha eddig követhető voltam, akkor mostan tessék szíves lenni, Réti úr, az eredményjelző táblára nézni! Melyik parlamentben volt/van nagyobb többsége a kormányoldalnak? Négy éve vagy most? Látja a táblát, Réti úr? Ha látja, akkor e pillanattól kezdve értelmetlen a vita arról, hogy ki a tárgyilagos és ki számol jól. Ha Ön a tárgyilagos és Ön számol jól, akkor a magyar választási rendszer az inkorrekt és elfogult.
Én történetesen ezt pont fordítva gondolom. Úgy is, mint demokrata.
A magyar választási rendszer bizony bonyolult. Ahogy a foci is bonyolult játék. Kétfordulós. Ahogy a fociban is két félidő van. Ez a bonyolultság és többfordulósság azonban nem engedi meg, hogy valaki az eredményt a fociban úgy számolja ki, hogy a szögleteket összeadja a félidei eredménnyel, valamint az első félidős kapura lövések számával. Még ha műveletileg korrekt is az összeadás, az így kapott eredmény akkor köznevetség tárgya lesz.
Vannak ugyanis szabályok. Arra is, hogy hogyan kell az eredményt kiszámolni. A fociban is. A demokráciában is. Tetszik tudni, ez a demokrácia lényege. Meg a focié is persze…
Többek között ezért szeretem. A focit is.
Meglehet, hogy Ön a focit sem szereti?
Üdvözlettel:
H. Kereszti Zoltán