Szervezettebb lesz a Fidesz

Elegendő erő maradt a Fideszben a folytatáshoz – fogalmazott Orbán Viktor volt miniszterelnök a Fidesz XV. kongresszusán, ahol a felszólalók értékelték a választásokat és vázolták a párt előtt álló feladatokat. Pokorni Zoltán pártelnök a legfontosabb célkitűzésként a Fidesz szervezettségének javítását és a tagság bővítését jelölte meg, ezt szolgálja az alapszabály módosítása is.

Orbán Viktor a kongresszusi beszédében Dembinszky tábornokkal kapcsolatos anekdotával jellemezte a polgári oldal lelkiállapotát a vesztes választások után. – „A tábornok a kétes kimenetelű kápolnai ütközet után testi és lelki sebeit gyógyítva a legerősebb gyógyszert kérte a felcsertől, aki azt mondta: a legjobb orvosság a győzelem.” A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a Fideszben kellő erő maradt a folytatáshoz.
Arra kérte a Fidesz országgyűlési képviselőit, hogy a parlamentben járuljanak hozzá minden olyan előterjesztés elfogadásához, amely a polgárok érdekeit szolgálja. Ugyanakkor hozzátette, hogy a hozzájárulás nem jelent elkötelezettséget. Hasonlatként elmondta: „a tyúk hozzájárul a szalonnás rántottához, a disznó viszont elkötelezi magát.” Meggyőződése szerint az ellenzéknek a választási ígéretek betartását, nem pedig azok gazdasági racionalitását kell számon kérnie az új kormányon. Végezetül arra kérte a jelenlévőket, hogy ne aggódjanak, lesz még örömük az MSZP–SZDSZ kormányban. Ezt egy portugál közmondással érzékeltette: a vendégek mindig örömet szereznek – ha nem az érkezésükkel, akkor a távozásukkal.
– A Fidesz a politikai szintű küzdelmet megnyerte, ugyanakkor a választásokon a szervezettség és a mozgósítás terén a szocialistákkal szemben alulmaradt – mondta elnöki beszámolójában Pokorni Zoltán. A politikus szerint, ha a Fidesz nem változtat jelenlegi szervezettségi szintjén, akkor a következőkben is alulmaradhat, ezért a nyitásra van szükség. Pokorni Zoltán bejelentette, hogy a beszámolóról történő szavazást egyben személyével szembeni bizalmi voksolásnak is tekinti.
A választások utáni hetek, hónapok legmeglepőbb fejleményének nevezte a polgári társadalom önszerveződő erejének feléledését, hozzátéve: olyan erők mozdultak meg és olyan érzelmek áradtak szét, amelyek a rendszerváltás időszakában voltak jellemzőek. Pokorni Zoltán szerint az ellenfelek megpróbálták befeketíteni azokat a közösségeket, amelyek az első forduló eredményei nyomán nyilvánosan is kiálltak a polgári kormány által képviselt értékek mellett.
Tamás Gáspár Miklóst idézte példaként, aki „egyetlen bővített mondatban lefasisztázta és leávósozta a magyar társadalom felét. – Vajon miért nem tiltakozik ellene a magyar értelmiség önmagát toleránsnak tudó csoportja? – tette fel a kérdést Pokorni Zoltán.
*
– A politikai hadviselés fő színtere a parlamenti patkó, a demokratikus politizálás pedig politikai pártokra épülő rendszert jelent – hangsúlyozta Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, aki a meghívottak között szerepelt a kongresszuson. Hangsúlyozta: a Fidesz és az MDF kötelessége, hogy megteremtsék az együttműködés jövőjét és megalapozzák a bölcs előrelátás, a távlatokban gondolkodás képességét. Hozzátette: a két párt összefogása most hatékonyabb lehet, mint valaha, ehhez megvan az erő, a hit, a háttér és a jövő. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy 1998-tól valósult meg az igazi magyar politika és ennek részeként visszaállították a nemzet önrendelkezését. – Ennek nagysága abban van, hogy nem lépi túl sem a stabilitás, sem az európai politika, sem pedig a nemzetközi jog tűréshatárát – fogalmazott Duray Miklós. Szerinte Magyarországon a középtől balra is vannak olyan személyek, akik a nemzet iránt elkötelezett politikusok, de őket most háttérbe szorították. Üdvözölte a kongresszust Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője is.
Schmitt Pál Budapest független, a Fidesz támogatását élvező főpolgármester-jelöltje úgy fogalmazott: ő csapatember, aki kész a közösségért dolgozni, ha kell, áldozatokat vállalni, és ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén az ügyeket nem politikai, hanem szakmai alapon kezeli majd.
Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) és Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke egyaránt hangsúlyozta a jobbközép erők összefogását és a pártok felett álló polgári mozgalom fontosságát.
*
Pokorni Zoltánnak a rendszerváltás után 12 évvel már illene annyit tudnia a parlamenti demokráciáról, hogy a választásokat az a párt nyeri, amely több szavazatot és képviselői mandátumot szerez; az MSZP több szavazatot és mandátumot kapott a Fidesznél, az MSZP-re és az SZDSZ-re együtt pedig többen szavaztak, mint a Fideszre és az MDF-re – reagált az MSZP sajtóirodája a Fidesz-kongresszuson elhangzottakra. Az MSZP álláspontja szerint a szégyenérzet teljes hiányát jelzi, ha a két forduló között a szocialistákról a legképtelenebb rágalmakat terjesztő Fidesz elnöke beszél negatív kampányról.

Tagfelvétel: Budapesten az elnökség dönt. A kongresszus 432 igen szavazattal, 21 ellenében, 16 tartózkodás mellett három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a fővárosban a kerületi pártszervezetekhez történő tagfelvételekről és átjelentkezésekről a budapesti választmány elnöksége dönt. Az országos választmánynak a fővároson kívüli helyi szervezetek esetében csak lehetősége van arra, hogy a döntési jogot magához vonja. Az őszi önkormányzati választásokra vonatkozó módosítás szerint a polgármester-jelöltek személyéről a megyékben létrehozandó választási egyeztető bizottságok határoznak, de vita esetén az országos választmány mondja ki a végső szót. A további módosítás szerint a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja az elnökségnek. A kongresszus egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Fidesz elnökségének a választások kapcsán megfogalmazott beszámolóját.