Unalmas kampány, hatalmas tét Csehországban

Egy héttel a választások előtt a cseh választópolgárok távolról sem szembesülnek olyan kiélezett, szinte drámai korteshadjárattal, mint áprilisban a magyarok. A kampány hangulatából ítélve úgy tűnik, sem a versengő pártok „karmesterei”, sem a minden oldalról körüludvarolt választó nem kívánja már lelke mélyén a botrányokkal, leleplezésekkel, álságos vádakkal, égbekiáltó csúsztatásokkal fűszerezett politikai csatározást.

A cseh választó, miután 1998-ban a kampány során egymást súlyos vádakkal illető Polgári Demokrata Párt (ODS), illetve a szociáldemokrata párt paktumot kötött, levonta a következtetést, s óvatosabbá, megfontoltabbá vált. Ezért inkább közönyösen szemléli, amint a politikusok a választói gyűléseken, sajtónyilatkozataikban, a televízióban szinte rutinosan magyarázzák, miért éppen az általuk képviselt párt érdemes a választók bizalmára.
Unalmas cécó, szemfényvesztés, kész cirkusz ez a kampány! – vélekednek mostanság sokan Csehországban. Az elemzők pedig azt kérdezik, hová tűnt a korteshadjárat puskapora, íze és érzelmi fűtöttsége. A hazafias lelkesedés feloldódott volna az utóbbi hónapokban a Benes-dekrétumokkal összefüggő össznemzeti egyetértésben, a nemzeti érdekeknek az osztrák és a német szomszéddal, sőt Brüsszellel szembeni védelmében, netán a diplomáciai bonyodalmakat előidéző nyilatkozatok következményeként? Lehet, ám a tárgyilagos szemlélő azt is látja, hogy a csehországi kampány arról is tanúskodik, hogy háttérbe szorult a hagyományos jobboldali és baloldali értékek mentén való politizálás, hogy a jövőt formáló programoknál adott esetben fontosabb lehet egy rendezetlen történelmi örökség körüli vita.
A felmérések már hónapok óta az ODS és a szociáldemokrata párt közti paraszthajszálnyi eltérést jelzik, mintha azt az egész országban nagy feltűnést keltő óriásplakáton olvasható feliratot igazolnák, amely ezt hirdeti: „Válassza az ODS-t vagy a szociáldemokrata pártot – mi majd valahogy megegyezünk egymással!” (Mindmáig nem tudni, kinek a számláját terhelik ezek a plakátok.)
A választók voksaiért versengő 28 párt közül feltételezhetően csupán négy (az ODS, a szociáldemokrata párt, a jobbközép koalíció nevű pártszövetség és a kommunista párt) jut be a törvényhozó testületbe. Érdekes fejlemény lenne, ha nem jönne létre az egyre gyakrabban emlegetett nagykoalíció, s ha a jobbközép koalíció frigyre lépne a két nagy párt valamelyikével.
Kezdetét vette az ODS és a szociáldemokrata párt utolsó versenyfutása annak a milliónyi választónak a meghódításáért, aki még nem döntötte el, melyik pártra adja voksát. E szavazóbázis zömében 29 éven aluli fiatalokból áll, akiket egyes szakértők szerint hatalmas popzenei koncertekkel lehet megszólítani. Az ODS a választások előestjén a prágai Óvárosi téren rendezendő megakoncerten Csehország legnépszerűbb popcsillagát, Lucie Bílát „veti be”, aki 1998-ban is nagy szolgálatot tett Klaus pártjának. De a szociáldemokraták sem tétlenkednek. Egyik fellegvárukban, az észak-morvaországi Ostravában tervezett óriáskoncertjük műsorában ismert popsztárok lépnek fel, és mintegy ráadásként, a megjelenteket Leszek Miller, a lengyel szocialista kormányfő is köszönti.
A polgári demokraták és a szociáldemokraták támogatottsága közti csekély különbség és az, hogy Vladimír Spidla szociáldemokrata pártelnök egyre határozottabb hangot üt meg a Václav Klausszal folytatott nyilvános vitáiban, találgatásokra adott okot Klaus taktikájának helyességéről. A hatvanegy éves Klaus jelenleg az ODS egyetlen meghatározó személyisége, akit azonban egyesek szerint kimerített a mozgalmas 12 év, amelyet a politika csúcsain eltöltött. Most, amikor a szociáldemokraták is fontolgatják a választások utáni közös kormányzást a jobbközép Koalíció pártszövetséggel, Václav Klausnak még a választások előtt félreérthetetlenül bizonyítania kellene, kész arra, hogy a csehországi jobboldal vezetője legyen, s hogy a nagykoalíció a szocialistákkal a legutolsó helyen szerepel elképzeléseiben. Ez az igény annál is időszerűbb, mert a tegnapi, legfrissebb felmérések szerint a szociáldemokraták preferenciái valamivel meghaladták az ODS támogatottságát.
A választási küzdelemtől távol álló Václav Havel köztársasági elnök jóllehet arról nem nyilatkozik, melyik pártra adja szavazatát, a minap azt mondta, ismeri a pártok programját, ám a voksolásnál figyelembe kell venni azt is, milyen emberek állnak e pártok élén, hogyan viselkednek, miként cselekszenek. Havel, aki nemegyszer kinyilvánította nemtetszését az ODS–szociáldemokrata ellenéki paktum miatt, természetesnek és legitimnek tekintené a két legerősebb párt közti koalíciót is.