Nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosítására, a jelenlegi jegybanktörvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak – vélekedett tegnapi közleményében Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A közlemény szerint csorbítja a jegybank függetlenségét a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a politikai pártok delegáltjaiból és a pénzügyminiszter két kinevezettjéből felügyelőbizottságot kívánnak felállítani az MNB-ben. Az Európai Unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a független jegybankokban – írja a közlemény. A Magyar Nemzeti Bank jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ezek mellett negyedik ellenőrző szervezetként egy felügyelőbizottság létrehozása felesleges és többletköltségeket eredményez. Ugyancsak felesleges az árfolyamrendszer megváltoztatására vonatkozó szabályozás módosítása, nincs szükség a jelenleg átmenetileg működő árfolyamrendszer egyes elemeinek törvénybe iktatására – hangsúlyozza Járai Zsigmond közleménye. A jegybankelnök egy tegnapi előadásán leszögezte: a tervezett változtatások ellenére az MNB továbbra sem fogad el utasítást senkitől sem.
László Csaba pénzügyminiszter ezzel szemben szükségesnek és az MNB függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte az Országgyűlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt. László Csaba hangsúlyozta, hogy a tervezett felügyelőbizottság, amelynek tagjai közé a pénzügyminiszter is jelölne kettőt, nem gyakorolhatna felügyeletet az MNB alapvető feladatainak végrehajtásában. Így semmiféle hatóköre nem lenne például a monetáris politikára. Ugyanakkor a felügyelőbizottság létrehozását indokolja az, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési feladatköre az MNB-ben nem biztosítja a működés folyamatos ellenőrzését, és ezt maga az ÁSZ is jelezte – tette hozzá a miniszter. A jegybank elnökének arra a kijelentésére, miszerint felesleges a törvénymódosításnak az árfolyamrendszer alakítását megváltoztató része, László Csaba elmondta: azért tartják szükségesnek az árfolyamrendszer elemeinek megjelölését a törvényben, mert az utóbbi időben több olyan elemzői vélemény is napvilágot látott a sajtóban, amely szerint a korábbi törvényszöveg nem tisztázta kellőképpen a rendszer egyes elemeivel kapcsolatos döntési kompetenciákat.
Medgyessy Péter miniszterelnök a kérdéssel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a jegybanktörvény módosításával is foglalkozó kormányülésen Járai Zsigmond is részt vett. A kormányfő szerint az említett kormányülésen a jegybankelnökkel megegyeztek abban, hogy milyen módosítást terjesztenek be, volt olyan javaslat, amitől a kormány elállt.
Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója szerint az infláció idei alakulását nagymértékben befolyásolja a jegybank és a kormány által kialakított árfolyampolitika. Csányi hangsúlyozta: a jelek szerint a kormány az eddiginél szorosabb együttműködést kényszerít a jegybankra az árfolyampolitikát illetően. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB függetlensége fontos követelmény, ám az árfolyampolitika komplexebb kérdés a pénz értékállóságának biztosításánál.
AZ EKB A FÜGGETLEN JEGYBANKOKRÓL. A valutauniós jegybank (EKB) aggályosnak tartja az egyes EU-tagjelölt országok jegybankjainak függetlenségét veszélyeztető lépéseket, bár nem nevezte néven egyik tagjelölt országot sem. Lengyelországban komoly csatározások folynak a jegybank és a baloldali kormány között. Ennek újabb jele, hogy Varsóban összeült a kabinettanács, ám az ülésre nem hívták meg Leszek Balcerowiczot, a Lengyel Nemzeti Bank elnökét. A Reuters szerint Magyarországon is mind nagyobb nyomás nehezedik a jegybankra az új balközép kormány részéről, vélemények szerint ez élénkítené a lassuló gazdaságot. (B. M. T.)
Óbudai Egyetem
Hatalmasat ugrott az ösztöndíjas PhD-hallgatók száma ezen az egyetemen
