Vita a szakszervezetekről

Megkezdte az Országgyűlés a Munka Törvénykönyve (MT) módosításának vitáját. Az ellenzéki képviselők bírálták az előterjesztés színvonalát, és napi politikai akciónak nevezték az indítványt. Tállai András (Fidesz) szerint a kormányfő saját barátját s egyben üzlettársát neveztette ki az MFB élére. A munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek az MT legutóbbi módosítása nyomán – jelentette ki expozéjában Filló Pál (MSZP).

Elmondta: a módosítás a munkaadók és a munkavállalók, valamint szervezeteik között megbomlott egyensúly helyreállítását célozza, amely a szakszervezeteket a jelenlegi tájékoztatási kötelezettség helyett véleményezési joggal ruházná fel. Úgy fogalmazott, nem azért szorgalmazzák ezt, mert a szakszervezetek a választásokon is kinyilvánították: a baloldalt támogatják. A gazdaság kiegyensúlyozott működéséhez megfelelő szociális párbeszéd szükséges – tette hozzá.
Filló kiemelte: a javaslat a munkavállalók többségének biztosítaná a heti két pihenőnapot, úgy, hogy az egyik vasárnapra essen, és visszaállítaná a helyettesítési díj fizetésének kötelezettségét. Elmondása szerint a módosításokról informális találkozókon a munkaadói érdekképviseletekkel is egyeztettek.
Az MSZP és az SZDSZ vezérszónoka a módosítás szükségessége mellett érvelt. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint az előző ciklusban nem konszenzussal, hanem erőből módosították a Munka Törvénykönyvét (MT). Őry Csaba (Fidesz) szerint napi politikai akciónak minősíthető a javaslat. Hangsúlyozta: amíg a tavalyi módosítást másfél éves egyeztetés előzte meg, addig a mostani indítványt érdemben sem szociális párbeszéd, sem szakmai vita nem alapozta meg. Megjegyezte: a heti két pihenőnap eddig is biztosított volt. Balsai István (MDF) úgy vélte: a javaslat nem felel meg az MT felülvizsgálatához fűzhető elvárásoknak.
A parlament megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény vitáját. Az indítvány lényege: a kormányzati feladatok összehangolt ellátása érdekében ismét bevezetik a címzetes államtitkári tisztséget. Tállai András (Fidesz) Haverok, buli, hanta címmel arról interpellált, mi indokolta Erős János kinevezését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) élére. Erős szakmai múltját felidézve a politikus úgy ítélte meg: a döntést csak az indokolhatta, hogy a bankár Medgyessy Péter üzlettársa és barátja. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában úgy fogalmazott: Erős „komoly tapasztalatokkal rendelkezik, a bankmenedzser szak oktatója”. Elmondta: a kormány tervei között szerepel a bank gazdálkodásának átláthatóvá tétele. Már elkészült az a módosító javaslat, amely szerint az MFB az általa irányított tárca felügyelete alá kerül, működését visszavonják a közbeszerzési törvény hatálya alá. Tállai úgy vélte: ezzel a kinevezéssel csak a hatalmi arrogancia és az üzlettársak előnyhöz juttatása lehet a cél, ezért a választ nem fogadta el, az Országgyűlés többsége azonban kielégítőnek találta azt.
Balogh László (MDF) azt tudakolta, miért akarja lehetetlen helyzetbe hozni a miniszterelnök a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. – A közmédiánál „az egész pályás letámadás helyett az anyagi megtorlás módszere mellett döntött a kormány”, amikor el akarja törölni a televízió-üzembentartási díjat, és felmondta az előző kormány kezességvállalását az MTV hitelfelvételére – közölte. Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszában elmondta: függőségi viszony, álságos és burkolt támogatás az adófizetők pénzéből készfizető kezességet vállalni.
*
Pokorni Zoltán a parlamenti ülésezési renddel kapcsolatos észrevétele nem egyéb, mint a vezér nélkül maradt Fidesz pánikreakciója – vélekedett Szili Katalin házelnök tegnapi közleményében. „Az ülésezés új rendjére vonatkozó megalapozatlan kritika azt is jelzi, hogy a Fidesz vezetői között nem tökéletes az információáramlás, a házbizottság ülésén történtekről nem kielégítően tájékoztatták a frakcióvezető urat” – fogalmazott. A Fidesz elnöke azt tette szóvá, hogy a parlament napról napra működik, így Pokorni szerint kiszámíthatatlan.
Szili kijelentette: az Országgyűlésben nem történik más, mint a visszatérés az 1990–1998 között mindenki által elfogadott munkarendhez – tette hozzá.
***
Mentelmi ügyek a Ház előtt. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága javasolja a parlamentnek Kosztolányi Dénes (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselő ittas vezetés vétségét követte el. A politikus márciusban autójával kisodródott az útról, és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A balesetben más nem sérült meg. A testület levette napirendjéről Bánki Erik (Fidesz) gyorshajtásos szabálysértési ügyét, mert a képviselő lemondott mentelmi jogáról. Azzal kapcsolatban, hogy pénteken lejár a jelenlegi és a volt képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határideje, Géczi József Alajos, a testület szocialista elnöke elmondta: tegnap délutánig a 386 képviselőből 268-an, a 135 volt képviselő közül pedig 131-en adták le vagyonnyilatkozatukat. A hatályos jogszabályok szerint az a képviselő, aki nem tesz eleget kötelezettségének, addig nem gyakorolhatja képviselői jogait és nem részesülhet tiszteletdíjban, ameddig nem nyújtja be vagyonnyilatkozatát. A volt képviselő mulasztás esetén addig nem kapja meg végkielégítését, amíg nem nyújtja be vagyonnyilatkozatát. (MTI)