A pesti Vigadó építője

Feszl Frigyes megrendeléseit elsősorban a polgárság köreiből kapta, ezt bizonyítják a lakóházak, villák vagy közösségi intézmények tervei. Fő műve, a pesti Vigadó is ezen utóbbiak sorába tartozik. Az is egyértelmű, hogy a mester alkotói tevékenysége elsősorban Budára és Pestre korlátozódott.

Feszl Frigyes (1821–1884), a pesti Vigadó építője a romantikus építészet egyik jeles egyénisége volt. Ehhez viszonyítva viszonylag kevés tervet készített s legalább ennyire csekély fennmaradt épületeinek a száma. Feszl Frigyes valószínűleg Hild Józsefnél tanult, majd Münchenben telepedett le, ahol beiratkozott az itteni, a képzőművészeti akadémiára. 1845-ben Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal közös vállalkozásba kezdett, majd később önálló céget alapított.
A stílusirányzatok közül kétségtelenül a romantika vonzotta a legjobban, nagyobb munkái, vázlatai vagy meg nem valósult tervei mind erről tesznek tanúbizonyságot. Romantikus műveire jellemző a „Rundbogenstil” architektúra, keleties-móros stílus, melyet egészen a Vigadó megépítéséig alkalmazott. Ezt tükrözi az 1882–83-ban épült sugárúti Bányász-villa, és 1884-ben a kőbányai templom terve.
Művészi karaktere, törekvései jól láthatóak a pesti Vigadó épületén, amelyben saját művészeti modorát, és valamiféle nemzeti építőművészeti stílust ötvözött. A nemzeti stílus – amelynek létrehozása, alkalmazása inkább csak foglalkoztatta – munkáiban egyértelműen nem játszott nagy szerepet. Első épületterveiben már megjelenik a magyar fejes oszlopfő vagy a parasztfigura, míg a Gersterrel–Kauser-féle 1845-ben kezdődő együttműködésben még nem vette figyelembe a nemzeti motívumokat. Feszl megbízói elsősorban a polgárság soraiból kerültek ki, ezt bizonyítják a lakóházak, villák, családi sírkápolnák vagy a takarékpénztárak és a színházak is.
A Budapesti Negyed című periodika szerint két éven keresztül Pest városától kapta a szervita templom-kolostor-plébánia együttes, a belvárosi plébániaépület, a ferencvárosi templom terveinek megrendeléseit is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsával is együttműködött, ezt bizonyítja az, hogy az egykori Ferenc József tér rendezéséhez is készített tervet. Feszl munkái zömében a polgársághoz kapcsolódtak és tevékenységének színhelye főleg Budapesten követhető nyomon.