Nyolcvanéves a fény mestere: Koltai Lajos a képeivel írt filmtörténetet

Április 2-án tölti be nyolcvanadik életévét Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező, a nemzet művésze, akinek képei generációk emlékezetébe égtek bele. A magyar és a nemzetközi filmművészet egyik legnagyobb hatású operatőre nemcsak filmeket fényképezett, hanem sajátos látásmódjával új nyelvet adott a mozgóképnek.

Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr-rendező Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Koltai Lajos Budapesten született, gyermekkori élményei közül pedig egy különösen meghatározó maradt számára: kisfiúként majdnem megfulladt egy tiszadobi holtágban, és miközben a víz alól nézte a világot, különös fények és színek torzították a látványt. Később úgy emlékezett, ez az élmény alapozta meg sajátos vizuális gondolkodását. Nem véletlen, hogy a szakma később „a fény festőjeként” kezdte emlegetni.

Koltai Lajos, „a fény festője”. Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Koltai Lajos filmjeivel vizuális világokat teremt

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványaként végzett, és már korai munkáiban megmutatkozott az a képi érzékenység, amely később védjegyévé vált. Operatőrként a magyar filmtörténet meghatározó rendezőivel dolgozott együtt: mások mellett Mészáros Márta, Gothár Péter vagy András Ferenc filmjeiben is az ő kamerája rögzítette a történeteket. A Megáll az idő képei mára a korszak ikonikus lenyomataivá váltak.

Pályájának egyik legfontosabb alkotói szövetsége Szabó Istvánhoz fűzi. Közös munkáik – a Bizalom, az Oscar-díjas Mephisto, majd a Redl ezredes és a Hanussen – nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmtörténet kiemelkedő darabjai. Koltai képei ezekben a filmekben nem pusztán illusztrálnak, atmoszférát teremtenek, karaktert rajzolnak, és sokszor kimondatlan érzelmeket közvetítenek.

A nyolcvanas évektől nemzetközi karrierje is kiteljesedett. Hollywoodi és európai produkciókban dolgozott, olyan filmek operatőreként, mint a Ha a férfi igazán szeret, az Egy igaz ügy, vagy Giuseppe Tornatore rendezésében Az óceánjáró zongorista legendája és a Maléna. Utóbbiért Oscar-díjra jelölték – ezzel a világ élvonalába emelkedett.

Koltai Lajos különleges érzékenységgel bánik a fénnyel: a sötét és világos tónusok finom egyensúlya, a belső terek atmoszférája, a színek dramaturgiája mind az ő kézjegyét viselik.

A szakmában külön fogalommá vált az általa alkalmazott világítási stílus, amelyet egyszerűen csak „lajosingként” emlegetnek. Munkamódszerének lényege, hogy minden film esetében a történet „magját” keresi, és ebből bontja ki a vizuális világot.

Hat évtizedes operatőri pálya után a rendezés felé fordult. Első nagyjátékfilmjét, a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült Sorstalanságot 2005-ben mutatták be, majd a nemzetközi sztárokat felvonultató Este következett. Hosszabb kihagyás után 2023-ban tért vissza rendezőként a Semmelweis című filmmel, amely újra bizonyította: 

Koltai nemcsak a fény mestere, hanem történetmesélőként is maradandót alkot.

Művészi pályáját számos rangos díjjal ismerték el: Balázs Béla-díj, Kossuth-díj, Európai Filmdíj, Donatello-díj, Oscar-jelölés – és még hosszan sorolhatnánk az elismeréseket. Tagja az Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Társaságának, 2016-ban pedig a nemzet művésze címet is megkapta. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Nyolcvanévesen is aktív, tanít, mesterkurzusokat tart, és generációknak adja tovább azt a tudást, amely nemcsak technikából, hanem világlátásból is építkezik.

Ahogyan ő maga fogalmazott: 

a jó operatőr nemcsak lát, hanem véleménye is van a világról – és képes ezt képekben elmondani.

Koltai Lajos ilyen alkotó. Aki nemcsak megvilágította a filmeket, hanem új fényt adott nekik.