A taxisblokád idején ünnepelt a baloldal

Csütörtök reggel állampolgárok egy csoportja lezárta az Erzsébet hidat, az előre be nem jelentett, így vitathatatlanul törvénytelen demonstráció több órára megbénította a főváros közlekedését. A rendőrség a hídon, majd a tiltakozás további helyszínein erőszakot alkalmazott a szavazatok újraszámlálását követelő, növekvő számú tiltakozóval szemben. A parlamenti pártok egyöntetűen jogellenesnek nevezték a megmozdulást, az előállított résztvevőkkel szemben soron kívüli eljárás indult. 1990 októberében, a benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok több napra megbénították a közlekedést az egész országban. Az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ gyakorlatilag erkölcsi támogatást adott a törvénytelen megmozdulásnak, amelyet az akkori köztársasági elnök sem ítélt el. A hatóságok nem avatkoztak közbe, a jogellenes akció szervezői közkegyelemben részesültek. Összeállításunkban felidézzük a tizenkét éve történteket.

Az Antall-kormány üzem-anyag-áremelési szándékának hírére – törvényellenesen – taxisok ezrei akadályozták meg az élet normális menetét szerte az országban. A kormány tervei szerint 66-70 százalékkal emelte volna a normálbenzin, 90 százalékkal a dízelolaj árát, a szuperbenzin pedig 37,50 helyett 62 forint lett volna. A taxisok nem jelentették be a demostrációt a rendőrségen, ehelyett október 26-án a budapesti hidakat kamionokkal és személygépkocsikkal lezárták a forgalom elől. A vidéki városok sem maradtak ki a jogellenes útelzárásokból. A Népszava 1990. október 27-én többek között Szombathely teljes blokád alatt, és A miskolciak megtanultak gyalogolni címmel tudósított a demonstrációról.
Göncz Árpád akkori köztársasági elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben „politikai természetű válsághelyzetről” beszélt, és felszólította a kormányt, hogy a taxisokkal tervezett hétfői egyeztető tárgyalásokig függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését. A személy- és teherfuvarozókat pedig arra kérte, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejűleg térjenek haza és szüntessék meg az útlezásokat. Horváth Balázs belügyminiszter a péntek délutáni kormányülés előtt beszámolt arról, hogy az országnak normál fogyasztás mellett körülbelül 9 napi olaj- és benzintartaléka van. Ez azonban a blokád miatti üzemanyag-felvásárlás következményeként négy napra csökkent. A miniszter elmondta: alkotmányos úton, érdekegyeztető tanácskozásokon kívánják rendezni a kialakult helyzetet. A tárgyalások el is kezdődtek, a taxisok azonban nem szüntették be az útelzárásokat.
Figyelemre méltók a különböző pártok akkori reagálásai az eseményekre. Az SZDSZ ügyvivői testülete például már az első napon 13 óra 30 perckor (!) kiadott nyilatkozatában egyértelművé tette: jogosnak tartja a hosszú időn át halogatott, majd előkészítés nélkül bevezetett áremelés elleni országos tiltakozást. Ugyanezen nyilatkozatukban a szabad demokraták – a blokád kezdete után néhány órával – a törvényellenes demonstrációt politikai szándékuk kifejezésére is felhasználták, mondván: az országnak haladéktalanul felkészült, a lakosság bizalmát megszerezni képes kormányra van szüksége. Az SZDSZ ügyvivői testülete ugyan nem írta rá a röplapra, hogy milyen pártok alkotnák az általuk emlegetett leendő kormányt, azonban felhívtak minden szabad demokrata szervezetet arra, hogy „támogassa a békés tiltakozó mozgalmat, valamint a közellátás és a közrend fenntartását”.
Pető Iván, az SZDSZ akkori ügyvivője a Népszabadság tudósítása szerint azt hangoztatta: formálisan ugyan törvénytelen a taxisok tiltakozó akciója, de ez nem lehet mércéje a kialakult helyzetnek.
Kis János pártelnök akkori nyilatkozatában megismételte a röplap szövegét, majd kiemelte: „a fő kérdés nem az, hogy az SZDSZ mennyire van felkészülve a kormány bukására, hanem az, hogy a kormány mennyire van tisztában a saját helyzetével.” Az elnök visszautasította, hogy az egész országon végigsöprő akciókat egy „törpe minoritás” hajtaná végre.
Az MDF elnöksége által kiadott dokumentum szerint a kormány hibázott ugyan, és megértik a terheket viselő állampolgárok elégedetlenségét, azonban azokat az eszközöket, amelyekkel a jogos elégedetlenséget kihasználva a normális rend felborításával akarnak bizonyos csoportok a kormányra nyomást gyakorolni, elfogadhatatlannak tartják.
A Thürmer Gyula vezette Magyar Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkársága rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze pénteken, amelyen támogatásukról biztosították a taxisok és magánfuvarozók „sztrájkját”, és mindjárt három miniszter lemondását követelték. Külön kiemelték, hogy ezt a helyzetet nem a régi (öt hónappal azelőtti) társadalmi rendszer teremtette. „Amikor most arra hivatkoznak, hogy a Szovjetunióból nem jön az olaj, akkor gondoljanak az elmúlt hónapok szovjetellenes propagandájára, s a gazdasági kapcsolatok tudatos befagyasztására.” Ezek után azt is kijelentették, hogy ha erre nem gondol a kormány, „az egyszerűen politikai banditizmus”.
Vasárnap a Fidesz és az MDF közös nyilatkozatot írt alá, amelynek kapcsán Orbán Viktor többek között az mondta a Népszabadságnak: – Örömmel vettük, hogy az MDF megkeresett bennünket, és azonosulni tudtunk álláspontjukkal, aminek az a lényege, hogy a kialakult helyzetben a parlament természetesen nem teheti meg, hogy a jelenlegi válságról ne beszéljen, de érdemi politikát is folytatnia kell. Orbán Viktor hozzátette: rendkívül komoly a helyzet, de esély mutatkozik a rend visszaállítására.
Az MSZP akkori véleménye a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint többek között az volt, hogy az ország előtt álló nehéz feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a megnyugvás, a társadalmi béke. Ezért elutasítják, hogy a tiltakozó mozgalom szervezőit és résztvevőit bármilyen jogi, anyagi, vagy erkölcsi hátrány érje.
Az egyeztető tárgyalásokon született megállapodás szerint 1990. október 29-én 24 órától a 26-án felemelt üzemanyagárak fajtánként egységesen 12 forinttal mérséklődtek.
Emlékezetes: az Országgyűlés 1991 februárjában fogadta el az amnesztiatörvényt, így részesülhettek kegyelemben a taxisblokád résztvevői.