Húszéves felzárkózás az uniós bérekhez

Húsz éven át reálértékben évi 5 százalékos béremelést kellene elérni ahhoz, hogy vásárlóerő-paritáson a magyarországi átlagkereset utolérje a portugáliait – állapítja meg az uniós bérfelzárkózásról készített szakszervezeti tanulmány. Hanti Erzsébet és Szabó Julianna írása a közelmúltban kiadott Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok című kötetben jelent meg.

Ahhoz, hogy a magyarországi keresetek 20 év alatt utolérjék a közösség legalacsonyabb kereseti színvonalú országáét, az is szükséges lenne, hogy Portugáliában ezalatt évi átlagban ne nőjön 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a keresetek reálértéke – emelik ki a szerzők. A tanulmány hangsúlyozza: az uniós bérekhez történő közelítés alapja a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség, a termelékenység növelése lehet. A felzárkózás viszont még hosszabb távon is csak úgy képzelhető el, ha a GDP-növekedés nagyobb hányada jut a bérek növelésére.
Az írás megállapítja: a bruttó átlagbér Magyarországon nyolcada-tizede az uniós átlagnak. Amennyiben nem valuta, hanem vásárlóerő paritáson hasonlítjuk össze a béreket, akkor harmada a magyarországi átlagbér az uniós átlagnak. Az összehasonlításhoz az is hozzátartozik, hogy a magyarországi GDP viszont már elérte az uniós átlag felét és termelékenységben annak harmadánál tartunk.
A magyarországi munkaerőköltség a fejlett országok munkaerőköltségének átlagosan hat kilenced része. A bérterhek viszont uniós összehasonlításban korántsem olyan magasak, mint azt többen is hangoztatják – állapítja meg a tanulmány.
A szerzők megjegyzik, hogy a kormány a versenyszférában sem lehet csupán külső szemlélője a bérek alakulásának. A bérek vásárlóerejét a kormány erőteljesen befolyásolhatja az adószabályokkal, az infláció korlátozásával.