Felújításra szorul a magyarországi házgyári technológiával épült lakóházaknak több mint a fele. A privatizált, hatszázezer társasházi lakásban az elmaradt felújítások súlyos gondokat okoznak az új tulajdonosoknak, akiknek nincs pénzük a felújításra és a karbantartásra.
A panellakásokban élő, nagyrészt alacsony jövedelmű lakóknak súlyos terhet jelent a korszerűtlen fűtési rendszer miatt is megnövekedett lakásfenntartási költségek kifizetése. A Széchenyi-terv lakásprogramjának tájékoztató anyaga szerint országosan évente 70–144 milliárd forintot kellene felújításra és karbantartásra költeni ahhoz, hogy ne következzék be további értékcsökkenés a lakásszektorban. Ha ehhez hozzászámítjuk a korszerűsítési igényt, amelyet részben a hatékonyabb energiagazdálkodás szükségessége, részben a megfelelő komfortfokozat kialakítása indokol, éves szinten további 100-150 milliárd forintra lenne szükség. Minden tízévesnél idősebb társasházra ráférne valamilyen felújítás, és különösen nagy ez az igény a húszévesnél idősebb panelházak esetében. A budapesti önkormányzatok egy részének szándékában áll foglalkozni a problémával, de ehhez főként fővárosi, illetve saját forrásokat használhat, mert a Széchenyi-terv a kormányváltás miatt bizonytalanná vált.
Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer polgármestere tegnap bejelentette, hogy a városrész képviselő-testületének döntése alapján a helyi önkormányzat saját forrásból 100 millió forintot szán a panellakások korszerűsítésére. – A Közép-Magyarországi Regionális Tanács alelnökeként javasoltam, hogy az épített természeti környezet védelme és felújítása céljára régiós forrásokra is lehessen pályázni – tette hozzá a polgármester, aki elmondta: a regionális keret 55 millió forint, amelyre szeptember 30-ig lehet pályázni, így további forrásokhoz juthatnak a társasházak.
Mivel a Széchenyi-terv sorsa bizonytalan, a városrész elsősorban a saját forrásokra támaszkodik. Ezeket tovább kívánják növelni a jövőben, többek között az ingatlaneladások bevételeiből.
A XI. kerületben úgy döntöttek, hogy az eddiginél több pályázónak enyhítik a költségeit, de ennek köszönhetően csak alacsonyabb összegekhez juthattak hozzá a társasházak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint helyi társasház-felújítási pályázat 231 jelentkezőjéből 192 lakóközösséget támogattak, közöttük 80 millió forintot osztottak szét. Fűtéskorszerűsítésre 30 millió forintot különítettek el, amelyet 21 nyertesnek ítélt oda az önkormányzat.
A főváros talán legjellegzetesebb panelnegyede a Csepel-sziget. Az előző rendszerben épült társasházak műszaki állapota, technikai felszereltsége mára jócskán elmarad a kívánt szinttől. A harminc-negyven éve felhúzott blokkok élettartama, évi kétszázalékos állagromlás mellett, körübelül ötven év. Természetesen senkinek sem kell attól tartania, hogy a következő évtizedekben összeomlana a csepeli lakónegyed, ugyanakkor a komfortszint megtartásáért a házak többségét fel kellene újítani. A belvárosi kerületektől távol eső sziget azonban nem tartozik a kiemelt fejlesztésű területek közé. Tervek ugyan készültek az északi rész beépítéséről, amivel talán a munkáskerület egyéb részei is fejlődhetnének, ám a megvalósítás egyelőre igen távolinak tűnik.
Mindaddig, amíg nem születik döntés egy nagyobb állami vagy fővárosi beruházásról, maradnak a szűkös pályázati lehetőségek – tudtuk meg Bíró Istvántól, a csepeli önkormányzat illetékesétől.
A tavalyi évben az önkormányzat öszszesen 20 millió forintot osztott ki társasházak felújításának támogatására. Ebből a pénzből mintegy nyolc, zömében ipari építésű lakóház javítási munkálatait tudták fedezni. A fővárostól nyert pályázati pénzhez mind az önkormányzatnak, mind a lakóközösségeknek önerőt kell felmutatnia. Ám a rendszerváltás vesztesének számító városrész lakói nemigen rendelkeznek saját tőkével. A kamantmentes hitelként felvehető 15 millió forint mindössze harminc százalékára volt igény. Az egykori tanácsi lakások új tulajdonosainak nagy része egyelőre még a vásárláskor felvett hitelét törleszti – ha tudja –, állagmegóvásra, felújításra gondolni sem mernek. A kerület ezért nem pályázott a Széchenyi-terv fűtéskorszerűsítési programjára sem, hiszen a kerületnek és a helyieknek sincs pénze az önrész vállalására.
A XXII. kerületben évek óta megvannak a pályázati lehetőségek a panellakások és a társasházak lakóközösségeinek számára – tájékoztatott Szabolcs Attila polgármester. A főváros és az önkormányzat közös vissza nem térítendő támogatására pályázó hét társasház közül azonban eddig csak egy nyert, nem túl nagy összeget. A Széchenyi-terv bizonytalan sorsa miatt egyelőre nem indulhatott el a fűtéskorszerűsítés sem, annak ellenére, hogy a helyi képviselő-testület döntése alapján 10 millió forintot különítettek el az önkormányzati önrészre.
Újpestnek nincs programja a panellakások felújítására, mert nincs rá pénz – mondta lapunk kérdésére Derce Tamás polgármester. Szerinte az egész országban öt-hat önkormányzat lehet, amely megengedheti magának, hogy erre a célra pénzt költsön. Egy-egy épület felújítása ugyanis 4-500 millió forintba kerülne. Derce közölte: mivel túl sok a panellakás az országban, ezek felújításáról az államnak kellene gondoskodnia. A polgármester szerint egyébként már Széchenyi-terv sincs.
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
