A Bakáts téri kórház

Gazsó Rita
2002. 09. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Schöpf-Merei-kórház mai épülete két régi kórház végleges összevonásával jött létre 1968-ban. A többször átalakított épületegyüttesben, amelynek állaga az utóbbi évekre rettenetesen leromlott, hosszú évtizedek óta kitűnő magzat- és anyavédelmi központ működik, amelyet a kórházi ágyhiány ellenére a főváros néhány éve véglegesen be akart zárni.
A Schöpf-Merei-kórház tömbjének Bakáts térre néző részén eredetileg, a XIX. század utolsó évtizedeiben a gróf Zichy Józsefné által alapított Erzsébet homeopata kórház működött. A földszintes, mindössze hatszobás intézményben ekkoriban szegénysorsú és gyógyíthatalan betegeket kezeltek mérsékelt díjazás ellenében. Az alapítvány 1905-re azonban annyira megerősödött, hogy a szomszédos, időközben megvásárolt Knézich utcai telken egy új, nagyobb kórház építését határozták el. Az új, kétszintes, kétszárnyas épületet – amely százötven beteg befogadására volt alkalmas – Tory Emil tervezte. Jobb oldali szárnyában a paulai Szent Vince rend nővérei, míg a bal oldalon a váró- és rendelőhelyiségek, kórtermek, betegszobák, konyhák, éléskamrák, fürdőszobák, raktárak és a bentlakó orvos lakása kapott helyet. A hátsó szárny közepén volt a szép, barokkos díszítésű kápolna, amely a belső átalakításoknak esett áldozatul. Udvarában kellemes, padokkal, fedett lugasokkal díszített sétányt alakítottak ki betegeik számára. Miután a kórház a Knézich utcai szárnyra költözött, a Bakáts téri intézet helyére az Erdei Antal által alapított magánszanatórium négyszintes épülete került Márkus Géza tervei alapján, aki a századforduló haladó stílusában álmodta meg az exkluzív klinikát. Eredeti arculatáról – amelyet a gyakori átépítések teljesen megváltoztattak – ma már csak régi fotók tanúskodnak.

A kórházépületet először 1913-ban bérbe vette, majd néhány év múlva végleg megvásárolta a főváros, és a Szent István-kórház hálózatához csatolva szülészeti és nőgyógyászati osztályt alakított ki benne. Ezt 1935-ben váltotta fel a Budapest Székesfőváros Eötvös Loránd Rádium- és Röntgen- intézet az épületben, amely egészen 1949-ig, az államosításig üzemelt. A következő évben Országos Onkológiai Intézet név alatt összevonták a Knézich utcai kórházzal, amely intézmény viszont három év múlva végleg átköltözött Budára, a Kék golyó utcába. A Bakáts téri kórházrészbe egy időre, 1953–68 között, a kerületi sebészeti, belgyógyászati és szülészeti osztályok kerültek, majd végül ismét egyesült a két kórház, és ezzel létrejött a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, amely immár csaknem három és fél évtizede működik itt. A valaha exkluzív épületegyüttes az átalakítások következtében jellegtelenné vált homlokzatával, zsúfolt belsejével, a sufniszerű kisegítőépületek gyűrűjében már-már ijesztő látványt nyújt napjainkra. Építészeti szempontból a tömb menthetetlen, felújítása – hiszen az állapot szinte már az ott folyó munkát veszélyezteti – viszont elengedhetetlen. A kórház évekkel ezelőtt módon lépett az újszülöttgyilkosságok megelőzéséért, bejáratánál ugyanis az országban elsőként helyeztek el egy inkubátort, amelybe a magát névtelenségben hagyni kívánó anya helyezheti el nem kívánt újszülöttjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.