Az első Széchenyi-kártyák

Demján Sándor kitalálta, a kereskedelmi kamara támogatta, az Orbán-kabinet döntést hozott és pénzt biztosított hozzá, a Medgyessy-kormány pedig ünnepélyes keretek között ma átadja az első plasztiklapokat – foglalható össze a Széchenyi-kártya története. A normatív elven működő konstrukció a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt fél- vagy egymillió forintos keretösszegig hitelt. Az alacsonyabb hitelösszegű kártya 15, a magasabb 22 ezer forintba kerül, kamata – jelenleg – 11 százalék alatt lesz.

Ma veszi át három vállalkozó a Széchenyi-kártyát a Parlamentben. A konstrukció a tőkehiánytól szenvedő hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 500 ezer vagy egymillió forintos keretöszszegig biztosít hitelt. A kártyákat felvehetik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a területi kereskedelmi és iparkamarák és a konstrukcióhoz csatlakozott további érdek-képviseleti szervezetek tagjai. A vállalkozók – egyszeri elbírálás után – egy esztendőn belül bármikor, újabb hitelbírálat nélkül lehívhatják számlájukról a pénzt, akár vásárláshoz, akár készpénzfelvételéhez. A hitel kamata a háromhavi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) plusz hat százalék, amelyhez az állam öt százalék támogatást ad. Így éves kamata – jelenleg – 11 százalék körül várható. Az egymillió forintos kártya kiváltásának egyszeri díja 22 ezer, az 500 ezer forintosé 15 ezer forintba kerül. Igényelni a VOSZ és a kamara 46 irodájában lehet. A normatív elven működő hitel elbírálási és átfutási ideje tíz munkanap.
Biró Fruzsina, a kártyakibocsátást végző KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a hitelt olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok vehetik igénybe, amelyek legalább egy naptári évre vonatkozó pénzügyi beszámolóval rendelkeznek, nincs 30 napot meghaladó köztartozásuk és lejárt hitelük, rendelkeznek a tevékenységükhöz szükséges engedélyekkel, s megfelelnek a Hitelgarancia Rt. feltételeinek. A vezérigazgató aláhúzta: a hitel 50 százalékát a vállalkozóknak a folyósításban részt vevő bankok – az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Postabank – naptári negyedévi zárását követő 15. napig kell viszszafizetni oly módon, hogy a zárást követő tizenöt nap során legalább egynapi zárlatkor a vállalkozó hitelfelhasználásának összege nem haladhatja meg a hitelkeret felét. Példaként, ha egy ügyfél az egymillió forintos keretéből 800 ezer forintot hív le, akkor a számlazárás utáni 15 nap során legalább 300 ezer forintot kell majd visszafizetnie egy napra. Amennyiben ennek a kötelezettségének a 15 nap alatt nem tesz eleget, akkor szerződését a 16. napon felmondják. Változás az első elképzelésekkel szemben, hogy a Hitelgarancia Rt. nemcsak a tőkére, de a kamatokra is kezességet vállal, amelynek mértéke 73 százalék. A hitel és kamatainak visszafizetéséért ugyanakkor magánszemély készfizető kezes is felel, akinek a társas vállalkozások esetében legalább 50 százalékos tulajdonosnak kell lennie. Biró Fruzsina becsléseiket ismertetve elmondta, 25-50 ezer igénylővel és 30 milliárd forint körüli kihelyezett tőkével számolnak egy év alatt.
A vállalkozói kártya konstrukciójának ötlete Demján Sándortól, a VOSZ ügyvezető elnökétől származik, s azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése is támogatta. A terv az Orbán-kabinet gazdaságpolitikai elképzelései közé is bekerült, s még a polgári kormány döntött arról, hogy a folyósított hitelhez ötszázalékos kamattámogatást nyújt az állam, valamint átvállalta a garanciadíj ötven százalékát. Egyébként a gazdasági tárca ez évi költségvetésében 700 millió forint már szerepel a kártyával kapcsolatos kezességvállalásra.
A közelmúltban Demján Sándor, bár üdvözölte a konstrukció bevezetését, kevésnek tartotta annak jelenlegi összegét. Véleménye szerint – és ezzel más szakértők is egyetértenek – az ország uniós csatlakozásáig is növelni kell a vállalkozók támogatását, s indokolt lenne a hitelkeretet öt-, tíz-, netán húszmillió forintra emelni, hiszen ez is javítaná a hazai vállalkozások versenyképességét az unió piacán. A kártya mindamellett, hogy a megbízható vállalkozások védjegyévé válhat, egyben segédeszköz a gazdaság kifehérítésében is, hiszen megjelenésével bealkonyul a sok esetben havi, gyakran tíz százalék kamatra adott uzsorahiteleknek is.