Építésztalálkozó a pasaréti ferences házban

Idén hetedik alkalommal adott otthont a Kájoni János Ferences Ház a pasaréti építésztalálkozónak, amely most két nap alatt kísérelt meg összegző képet nyújtani a kortárs hazai egyházi építészetünkről. A hagyományosan a Pasaréti Polgárok Köre által rendezett találkozóhoz idén új szervező, a fiatal építészekből álló Memoria Moderna egyesület csatlakozott, amely budai kötődése által egyik fő feladatának a helyi hagyományok, az épített örökség védelmét tartja.
Az európaihoz hasonlóan a magyar építészet történetét vizsgálva is az egyházi építészetünkből kell kiindulnunk. Ezeket tanulmányozva ugyanis kirajzolódik szinte minden irányzat, jellegzetesség és egyéniség, amely hazánkban fellelhető. A mostani találkozó éppen ezért felekezetek szerint igyekezett bemutatni néhányat az elmúlt években készült jelentősebb templomokból, de elemezte a negyven év elnyomás után újra kibontakozó templomépítészet előzményeit is. A kétnapos fórumon előadás hangzott el többek között a budai templomépítészet változásáról a premoderntől napjainkig, az organikus és ökomenikus templom jellemzőiről, a szocializmus alatti templomépítésekről, a jelen igényekről, és kitekintést kaptunk a világ kortárs templomépítészetére is. A előadások után az elhangzottakat összegzésére mindkét nap kerekasztal-beszélgetés folyt az előadók részvételével. Az első napot mise, majd Déri András orgonakoncertje zárta a pasaréti templomban, míg a szombat este és egyúttal a fórum a Magyar Iparművészeti Főiskola Kamarakórusának fellépésével fejeződött be Molnár Farkas utolsó és egyben fő műve, a hányatott sorsú Magyar Szentföld-templom épületében.