Az ön asszonyneve Geiger, és szintén ez a vezetékneve Soroksár polgármeste-rének is. Nem szokták összekeverni önöket?
– Eleinte gyakran megállítottak az utcán, hogy miért vitatkozom a férjemmel, miért nem intézzük el a vitáinkat otthon. A jelenlegi polgármester Erzsébeten élt, az 1994-es választások előtt költözött Soroksárra. Ezért ő a köztudatban azt megelőzően nem szerepelt, úgyhogy a Geiger név sokakat megtévesztett. A falu szülötte viszont Geiger György trombitaművész, aki rokonunk. Geiger Ferenccel azonban csak névrokonok vagyunk.
– A Geiger név sváb eredetre utal?
– A múzeumban dolgoztam, s akkor kutattam az első betelepülők névsorát. Az 1700-as évek második felében érkezett egy Geiger nevű sváb ember. Ezzel a névvel ő volt az egyetlen, tehát valószínű, hogy közös felmenőnk.
– Ha jól tudom, négy évig már volt önkormányzati képviselő.
– Az első önálló képviselő-testület tagja voltam, amely 1994. december 11-én alakult meg csaknem ötvenévnyi szünet után. Ez történelmi korszak volt, nagyon büszke vagyok, hogy e testület tagja voltam. A kerületnek akkor semmije sem volt: nem volt önálló közigazgatása, mindent elölről kezdtünk. A kerület életetét megszervező rendeletek, határozatok a mi nevünkhöz fűződnek.
– Nehéz volt a vagyonmegosztás Pesterzsébettel?
– Közös kerület voltunk 1950-től, az elválás nem volt egyszerű. A kulturális javainkat még mindig nem osztottuk meg, pontosabban az erzsébeti galéria képzőművészeti anyagának Soroksárt illető része a mai napig nincs nálunk.
– Nem tudtak megegyezni?
– Nem sikerült, pedig neves művészek tárgyaltak a megosztásról. Galériánk már van, múzeumunk van, a képzőművészeti alkotások elhelyezése nem jelentene problémát. Soroksárt jogosan illeti meg a képzőművészeti anyag egy része.
– Mire számít ön, a polgári erők támogatta polgármesterjelöltként? A XXIII. kerület történetének utóbbi nyolc éve ugyanis önálló volt, sok minden változott, fejlődött a településen. Az eredmények pedig a főként a szocialisták által támogatott Geiger Ferenc jelenlegi polgármester nevéhez fűződnek.
– Geiger Ferenccel valóban nem könynyű felvenni a versenyt, de ennek ellenére azt mondom, hogy megérett az idő a változásra. Soroksárnak hatalmas értéke az ott élők tudása, ám azt nem hasznosítják kellően. Ez vonatkozik a kerület műszaki- és humán értelmiségére, akik nem kaptak lehetőséget tehetségük, alkotóképességük Soroksár javára fordítására. Ez nagy hiba. Mozgósítani kellene a még kihasználatlan erőket, hiszen a kerület életét meghatározó döntésekhez rengeteg ötlettel, javaslattal tudnának segíteni. Sajnos a polgármester körül kialakult hivatali, tanácsadói réteg úgy szerveződött meg, hogy ha valaki az átlag fölé emelkedett, azt gyorsan visszanyomták. Ez azonben nem jó a községnek. A testületi üléseken alig van vita, a döntések előtt a polgármester általában megkérdezi: „Van-e kérdés, hozzászólás? Akkor szavazzunk!” Úgy tűnik, valahol a háttérben, nem közösségi akarattal intézik ügyeinket.
– Miért nevezi községnek Soroksárt?
– Mi ezt így szoktuk meg, nekünk község, ez a mi falunk.
– Ön mögött kik állnak?
– Pártonkívüli vagyok. Az értékrendem miatt azonban támogatják a jelölésem jobboldali pártok: a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az MKDSZ és az Összefogás Soroksárért Egyesület, amely a soroksári Kereszténydemokrata Néppártból alakult. Ez a három szervezet keresett meg. Sajnos, kerületi szinten az MDF-fel nem sikerült a megyegyezés. Ennek ellenére Soroksáron egy történelmi lehetőség, hogy a polgári oldal meghatározó részének összefogásával megmutathatja az erejét, hiszen a tíz egyéni választókerületből legalább hét helyen nem indít egymás ellen képviselőjelöltet a jobboldal. A MIÉP visszavonta polgármesterjelöltjét, ezzel a MIÉP kimondva-kimondatlanul, de támogat engem.
– Ezek szerint bizakodik?
– Van remény, mert a jobboldal többsége támogatja a polgármesterjelöltségem, egyezséget tudott kötni.
– Nem lesz kevés a győzelemhez, ha fő célkitűzése csupán a szellemi, az alkotó erők összegyűjtése?
– Van más programom is. Soroksár a főváros déli kapuja, nagyon kedvező földrajzi adottságokkal: közút, hajózási útvonal és vasúti közlekedés csomópontjában fekszik. Hatalmas szabad területei vannak. A vállalkozások, a befektetők számára ezt a területet vonzóvá kell tenni. Egy logisztikai központ Soroksárra költözik majd, de maga az építkezés nagyon sok problémát vet fel. Akut gond a közlekedés, a településen halad át az 5-ös főút, hatalmas kamionforgalommal. Ez szinte lehetetlenné teszi a kerület életét, ám ez ügyben nyolc éve nem történt semmi. Ezen változtatni szeretnék, az elkerülő utat meg kell építeni, a nyomvonalat ráadásul már egyszer kijelölték. Soroksár érdekeit mindenképpen érvényesíteni kell. Ugyancsak nagyon fontos az egészségügy helyzetének rendezése az új lakótelepen, ahol csaknem ötezren élnek, főként fiatal családosok. Mielőbb ki kell építeni a gyermekorvosi hálózatot, egyelőre hiányzik a fogorvosi rendelő, s a kereskedelmi ellátás fejlesztésében is lenne mit tenni. A soroksári Hősök terén működő szakorvosi rendelő átalakítása az egészségügyi ellátásban folyamatos zavart okoz. Egy-egy rendelőben egyszerre négy háziorvos is rendel nehéz körülmények között. Erre is megoldást kell találni. Végül, de nem utolsósorban programban szerepel a soroksári művészek bevonása a közéletbe, a soroksári jövő építésébe.
– Polgármesterként mit tartana a legfontosabbnak?
– Olyan szakértői gárdát, háttérbázist szeretnék kiépíteni, amelynek javaslatait a testület pártállás nélkül, ha vitával is, de el tudja fogadni, és a döntéseket nem pártérdekek dominálják. Ha a jelenlegi szemlélet uralkodó marad, az a település vagyonának feléléséhez vezet, s ezen később már változtatni sem lehet. Ezért fontosak a gyökerek, a faluhoz való kötődés. Hiszem, hogy lehet erkölcsösen, tisztességesen politizálni.
Németország
A németek többsége nem harcolna, ha kitörne a háború
