Patthelyzet a lehetőségek településén

Szakács Árpád
2002. 09. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jászladány a lehetőségek települése, hirdeti a falu névtáblája.
A szöveggel nyilván több helybéli is vitatkozna a közel tizenöt százalékos munkanélküliséggel küszködő nagyközségben. Pedig nemrég több mint 12 ezren éltek itt, sőt középiskolája is volt a településnek, de a „virágzó szocializmus” idején felsőbb javaslatra ezt elköltöztették. S talán akkor pecsételődött meg a nagyközség sorsa. Azóta sok jászladányi máshol keresi a „lehetőségeket”. Ennek következményeként felére apadt a település lélekszáma. A becslések szerint több mint kétezer roma nemzetiségű alkotja a község „kisebbségi” társadalmát. A helyi iskolában már nem beszélhetünk kisebbségiként a romákról, ugyanis a 640 tanulóból 350 fő cigány nemzetiségű, miután több mint száz helybéli gyereket a szüleik a szomszédos települések iskoláiba járatnak. Állítják, így keresnek biztonságos körülményeket, mivel a helyi állami iskolában folyamatos atrocitások érik a tanulókat.
Két évvel ezelőtt a jászladányi szülők egy része az önkormányzat támogatásával alapítványi iskolát létesített, s így próbálták megteremteni a „rendes” oktatási körülményeket. A beiratkozás feltétele: a rendes magaviselet, valamint a havi 3000 forint tandíj befizetése. A döntés kiváltotta a helyi cigány önkormányzat ellenkezését, mivel szerintük kirekesztő az iskola. Ennek hatására az oktatási intézmény működési engedélyét a megyei közigazgatási hivatal nem adta meg azzal az indokkal, hogy annak működése „érinti” a helyi kisebbségi oktatást. A jászladányiak már háromszor demonstráltak a hivatal döntése ellen és követelték a törvényesség helyreállítását.
– Félnek a gyermekeink. Sokszor még a mosdóba se mernek bemenni. A nagyobbak tönkreteszik az írószereiket, a tankönyveket, órán pedig körzővel szurkálják azokat, akik figyelni és tanulni akarnak – összegezhető a nevük elhallgatását kérő szülők panasza, akik elmondták: a múlt évben nyolc napon túl gyógyuló sérülés is történt az iskolában, de olyan is megesett, hogy az egyik szülő a gyermekek láttára kezdte el fojtogatni a tanárt.
Kalmár József, aki a szomszédos jászbereki iskolába járatja gyermekét, sokadszorra is kifakad. – Nekünk nem a jászladányi cigányokkal van gondunk, hanem azzal a néhány roma karrierista vezetővel, aki a saját céljai miatt szítja az ellentétet. Nem igaz, hogy rasszisták vagyunk – tette hozzá.
Tóth Ibolya, aki pályázaton nyerte el az alapítványi iskola igazgatónői tisztségét, határozottan visszautasítja, hogy kirekesztő lenne az oktatási intézmény. A 205 tanuló között 30 olyan diák van, aki magát cigány származásúnak tartja – mondta el Tóth Ibolya. Megjegyezte: az iskolába bárki beiratkozhatott. Egyedüli feltétel volt, hogy befizesse a 3000 forintos havi tandíjat. Az igazgatónő szerint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriuma által meghirdetett pályázat lehetővé teszi a cigány tanulók számára, hogy a 3,5 tanulmányi átlagtól 3000 forint, a 4,5-ös átlagtól pedig 6000 forint ösztöndíjra pályázzanak, amiből ki lehet fizetni a tandíjat. Gondolom, a 3,5-ös átlag bármilyen közepes tanuló számára is elérhető teljesítmény, ha éppen tanulni akar – vélte Tóth Ibolya.
Kállai László, a helyi cigány önkormányzat elnöke továbbra is a polgármestert teszi felelőssé a kialakult botrány miatt. Szerinte Dankó István és „köre” egy cigánymentes oktatást akar létrehozni a községben. Kállai úgy látja, nem politikai karrierépítés miatt van az alapítványi iskola ellen, „hanem ingyen s bérmentve felvállal egy olyan ügyet, amely a helyi cigány lakosság érdeke ellen irányul”.
Nem a jászladányi cigányokkal van itt gond, hanem azzal a néhány roma képviselővel, aki már régen elszakadt a jászladányi cigányságtól és saját politikai karrierjük miatt hírbe hozták a községet – hangsúlyozta Dankó István polgármester. Elmondta: sérelmezi, hogy a Magyar Bálint oktatási miniszter által szeptember 24-re, a minisztériumban tartandó egyeztetésre nem hívták meg, ugyanakkor ajánlatot kaptak az OM-től, hogy ha lemondanak az alapítványi iskola létrehozásáról, akkor az oktatási tárca egy integrációs csomagot dolgoz ki és külön támogatja a helyi iskolát.
– Nem vagyunk hajlandók elfogadni ezt az ajánlatot, ugyanis bennünket nem lehet megvenni néhány számítógéppel meg némi támogatással. Továbbra is a törvényesség helyreállítását követeljük – jelentette ki a polgármester.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.