Orbán Viktor a testület szombati, zártkörű ülése után elmondta: a tervet, amelyet javaslata szerint Szent Istvánról neveznének el, azért kérte a tudóstestülettől, mert az Magyarországon szinte példátlannak mondható szellemi összetartozást jelenít meg. Szerinte ezt a komoly szürkeállományt, intellektuális erőt az ország számára egy konkrét cél érdekében is kamatoztatni kell. A polgári kormány miniszterelnöke úgy vélekedett, hogy a Szent István-terv öt-, tíz-, tizenöt éves bontásban foglalná össze az előttünk álló feladatokat. Hangsúlyozta azt is: nem kormányprogramot kért a tudósoktól, hiszen annak elkészítése nem az ő teendőjük, hanem szándékai szerint olyan tervet, amely iránytű, illetve zsinórmérték lesz a következő évek magyar közéletében.
A Professzorok Batthyány Köre múlt héten megválasztott új elnöke a találkozó után elmondta: egy év múlva napvilágot lát az a dokumentum, amely vállalkozik a Kárpát-medencei magyarság gazdasági, kulturális helyzetének feltérképezésére, s egyben törekszik azokat az irányokat is megszabni, amelyekkel pozícióinkat is megerősíthetjük. A Szent István-terv kiemelt eleme lesz a kultúra, az oktatás és gazdaság helyzetének jelentős javításán kívül a vállalkozók és gazdák versenyképességének fokozása is. A volt oktatási miniszter szerint minden olyan szervezettel fel kívánják venni a kapcsolatot, amely szeretne együttműködni velük a terv kimunkálásában.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy ha igény mutatkozik rá, a mostani kormánynak is felajánlják-e az együttműködést, Pálinkás József úgy válaszolt: ha a jelenlegi kormány olyan lehetőséget látna a tervben, amit megvalósítani gondol, szinte el sem kerülhető, hogy felhasználja azt, hiszen csupán elolvasnia és megvalósítania kell az abban foglaltakat.
Interjú a 4. oldalon
képernyőidő
Durván képernyőfüggőek a gyerekek – a Bethesda figyelmeztet
