Szigorodik a pontrendszer

Az eddigi egy helyett bizonyos szabálysértésekért akár három pontot is kaphatnak a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő járművezetők – derül ki abból a javaslatból, amelyet a napokban nyújtott be a Belügyminisztérium a kormánynak. A szigorítást a szakértők azzal indokolják, hogy a kísérleti időszakban bebizonyosodott: a jelenlegi szabályozásnak nincs visszatartó ereje.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényt 2000-ben alkotta az Országgyűlés, s 2001. január 1-jétől alkalmazható a gyakorlatban. Mint Pintér Sándor akkori belügyminiszter fogalmazott, a jogszabály egy olyan figyelemfelhívó rendszer kialakítását szorgalmazta, amely elsősorban megelőző jellegű, és minden autós érdekét szolgálja.
A törvényjavaslat kidolgozásakor a rendőrség és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai pszichológusok bevonásával értékelték a német és a francia pontrendszer tapasztalatait, továbbá elemezték a hazai bevezetés feltételeit és várható hatásait. A megalkotott jogszabály szerint a kísérleti időszak lejárta után a hazai vizsgálati eredmények miatt szükséges módosításokat a végrehajtásra megalkotott rendeletben kell szabályozni. A most elkészült szigorító javaslat viszont meglepő, hiszen korábban az MSZP és az SZDSZ úgy vélte, hogy a pontrendszer indokolatlanul ró további terhet az autósokra, ahelyett, hogy a kormány a közlekedés feltételeit javítaná. A szocialista belügyminiszter azonban most egyetért a rendőrség szigorítást szorgalmazó javaslatával.
Urbán György, a Belügyminisztérium központi hivatalvezetője az eddigi tapasztalatokról szólva elmondta: a mai napig 300 ezer büntetőpontot osztottak ki, közülük több mint kétszázezerszer egy pontot kaptak a szabálysértő autósok. Egyetlen ember kapta meg éppen a napokban a 15. pontját. Ez azt jelenti, hogy átlépte azt a 14 pontos határt, ami után figyelmeztető levélben jelzik: közel jár a tizennyolc ponthoz, amikor is bevonják a jogosítványát, amelyet csak az utánképzés elvégzését követően kaphat vissza. Korosztályok szerinti bontásban a legfőbb pontszerzők a 25 és 50 év közöttiek. Érdekes adat, hogy a szabálysértők között négyszer több a férfiak aránya, mint a nőké.
A problémát Urbán György szerint az jelenti, hogy a jelenlegi törvény minden szabálysértéshez egy pontot rendel, ami bizonyos esetekben kevésnek bizonyult. Ezért a kísérleti időszakban a várt visszatartó hatás sem jelentkezett. A módosító javaslat alapján éppen ezért akár három pontot is kaphatnának egyebek között a jobbratartási kötelezettség megsértői, a sebességhatárt jelentősen túllépők vagy az eltiltás alatt járművet vezetők. Továbbra is négy pont járna ugyanakkor a vétségért, s hét, ha bűncselekményt követ el a vezető. Ezzel biztosítható lesz, hogy a kétéves elévülési időszakban megfelelőképpen súlyozzák az egyes cselekményeket, így valóban javuljon a közlekedési morál – véli a hivatalvezető, aki a pontrendszert az uniós jogharmonizáció miatt is szükségesnek ítéli.
Pausz Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője is fontosnak tartja a pontrendszert, illetve azon belül az egyes szabálysértések differenciálását. A rendőrség javaslatai között szerepelt, hogy vegyék szigorúbban – akár három ponttal büntetve – a passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztását, valamint a mobiltelefon nem szabályszerű használatáért is egy helyett két pontot osztanának.

Baleseti okok. A szakértők adatai szerint a közlekedési balesetek mintegy 20 százalékát gyorshajtás okozza, ami szinte kivétel nélkül tudatosan és szándékosan történik. Huszonöt százalékban az előzés és irányváltás szabályainak megsértése miatt következik be a baj, illetve 23 százalékban a meg nem adott elsőbbség miatt.