Vita az alkotmányról

Újvidék. Podgoricában elutasították a Szerbia és Montenegró jövőbeni közös állama alapokmányának letisztázott szerb változatát. A hivatalos montenegrói választ megelőzően Miodrag Vukovics, a montenegrói elnök tanácsosa a kifogások egész sorát hozta fel. Kiemelte, hogy a szerb kormánykoalíció (DOS) elnöksége teljesen megváltoztatta a két kormány által már egyeztetett szöveget, a DOS gyakorlatilag egy „szerb–szerb megállapodást” ütött könnyedén nyélbe.
A két kormány megállapodásán alapuló okmányban még említés sincs a preambulumról, sem az emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó dokumentumról, sem a közvetlen választásokról. A két okmány – a két kormányé és a szerb kormánykoalícióé – sok pontban tehát ellentmond egymásnak. Podgoricában „irritálónak” minősítették Nebojsa Csovics szerb kormányfőhelyettes nyilatkozatát, aki már egyeztetett szövegről beszélt. Kivel egyeztettek, ha Crna Gorával nem? Szerbia nem egyedül, hanem Montenegróval együtt hozza meg a jövőbeni államalakulat alkotmányát, hangoztatják Podgoricában. Mindent összegezve: amiben eddig sikerül megállapodni, azt most a DOS mind felborította, teszik hozzá a montenegrói politikusok, nehezményezve, hogy Belgrádban egyeztetés nélkül hozzáírnak a szöveghez. Különösen azt kifogásolják, hogy a képviselőket közvetlenül választanák meg.
A ellentétek lényege, hogy Szerbia nagyobb, Montenegró pedig kisebb felhatalmazásokkal ruházná fel a szövetségi államot. A mind kínosabbá váló huzavona tehát tovább tart, s nincs remény a gyors megállapodásra. Kostunicáék elvárásai szerint Javier Solana EU-főképviselő hamarosan sorra kerülő látogatásakor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a belgrádi megállapodás aláírói, s választ adnak arra a lényegi kérdésre, hogy Szerbia és Montenegró jövőbeni közössége állam lesz-e vagy sem. Közben Montenegró eddigi legsúlyosabb politikai válságát éli. Ebben – ha az okokban nem is – valamennyi hatalmi és ellenzéki párt egyetért. A megoldás kulcsa a parlamenti választás lehetne, ám még ebben sem tudnak megállapodni. Október 6-ra írták ki a voksolást, annak megtartása azonban felettébb kétséges.
Kostunica jugoszláv elnök szintén úgy nyilatkozott, hogy a szerb elnökválasztások után Szerbiában is szükség van a rendkívüli parlamenti választásokra.