Nem árulja el a minisztérium, mi történt a budapesti kórházakban – bírósághoz fordul a Magyar Nemzet

Nem válaszolt az Egészségügyi Minisztérium a budapesti belgyógyászati ellátásban kialakult kapacitásproblémákkal kapcsolatos részletes közérdekű adatigénylésünkre. Lapunk ezért bírósági úton próbálja megismerni, hány beteget érintett a válsághelyzet, mi okozta az ellátási nehézségeket, és milyen intézkedéseket hozott a kormány a probléma kezelésére.

Fotó: Bach Máté

A szociális tárca válaszából ugyanakkor az is kiderült, hogy az idősek otthonaiban és a gondozóházakban országosan több tízezer ember vár elhelyezésre. A minisztérium tájékoztatása szerint az idősek otthonaiban 45 236, a gondozóházakban pedig további 2834 ember szerepelt a várakozók között. A fővárosi telephelyeken 7803 férőhely állt rendelkezésre.

A válasz azonban nem adott egyértelmű képet arról, hogy a budapesti kórházakban hány olyan beteg tartózkodott, aki már nem igényelt aktív egészségügyi ellátást, de a megfelelő szociális férőhely hiányában nem lehetett elbocsátani. Arra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy létezik-e összehangolt, konkrét intézkedésekkel és határidőkkel alátámasztott válságkezelési program az egészségügyi és a szociális ágazat között.

Hány beteg rekedt a kórházakban?

A most megválaszolatlanul maradt adatigénylésünkben tíz témakörben kértünk tájékoztatást. Egyebek mellett a budapesti kórházak 2026. október 1. és 16. közötti belgyógyászati kapacitásadataira voltunk kíváncsiak, intézményenkénti és napi bontásban. Kértük a rendelkezésre álló, betöltött és szabad ágyak számát, valamint azt is, hány beteg várt kórházi felvételre, illetve hány esetben nem lehetett a kapacitáshiány miatt azonnal biztosítani az ellátást.

Külön rákérdeztünk az október 14. és 16. között kialakult ügyeleti nehézségekre, az érintett intézményekre, valamint az ezekkel kapcsolatban készült jelentésekre és helyzetértékelésekre is.

A szociális ellátásra váró betegek helyzete szintén kiemelt része volt a megkeresésünknek. Arra kértünk adatokat, hány olyan beteg tartózkodott a fővárosi kórházakban, akinek egészségi állapota már nem indokolta az aktív fekvőbeteg-ellátást, de szociális, tartós ápolási vagy szakápolási intézményi elhelyezésre várt. Azt is tudni szerettük volna, hány esetben akadályozta a megfelelő férőhely hiánya a kórházi elbocsátást.

A hajléktalan emberek ellátására vonatkozóan ugyancsak részletes tájékoztatást kértünk. Meg akartuk ismerni, hány hajléktalan személy részesült fekvőbeteg-ellátásban, közülük hányan igényeltek további szociális segítséget, és hány ember esetében nem volt biztosított a megfelelő elhelyezés a kórházi kezelés befejezését követően.

A kormány intézkedéseire is kíváncsiak voltunk

Lapunk arra is választ várt, milyen egyeztetések zajlottak az egészségügyi és a szociális ágazat szereplői között, milyen intézkedéseket fogadtak el a helyzet rendezésére, és ezeknek milyen kézzelfogható eredményei voltak. Kértük az egyeztetések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, az intézkedési terveket és az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat is.

Különösen fontos kérdésnek tartottuk a hidegebb időjárásra való felkészülést. Az ősz és a tél beköszöntével ugyanis várhatóan tovább növekedhet az egészségügyi és szociális ellátórendszer terhelése. 

Ezért arra is kíváncsiak voltunk, készültek-e kockázatelemzések, előrejelzések vagy olyan intézkedési tervek, amelyek a hajléktalan és más szociális ellátásra szoruló emberek megfelelő elhelyezését biztosítják.

Nem kaptunk választ arra sem, hogy a minisztérium milyen dokumentumokkal támasztja alá a sajtóban megjelent, mintegy 750 érintett betegről és hozzávetőleg kétszáz hajléktalan emberről szóló adatokat. 

A közérdekű adatigénylésünkre a minisztérium nem küldött választ, ezért lapunk bírósághoz fordul az adatok megismerése érdekében. Lapunk ugyanis továbbra is fontosnak tartja, hogy a nyilvánosság pontos képet kapjon a budapesti belgyógyászati ellátásban kialakult helyzetről, annak okairól és a válság kezelésére tett kormányzati intézkedésekről.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)