Igazi virágkorát a hetvenes években élte a hullámpala, azzal fedték akkor a legtöbb kertes házat, sufnit, garázssort. Manapság ismét divatba jött, mert olcsó és tartós, ha ronda is. Egy nagy baj van vele: azbesztből készül, az azbesztről pedig már jó tizenkét éve kiderült (nem Magyarországon, Európában), hogy a levegőbe kerülve életveszélyes. Betegséget is elneveztek róla, az azbesztózist, amelybe hazánkban átlagosan harmincan halnak bele évente.
Az azbeszt közelsége a dohányzás után a második számú tüdőrákkeltő tényező. Az Országos Közegészségügyi Központ egy publikált felmérése szerint évente százötven és háromszáz között van azoknak a honfitársainknak a száma, akik az azbeszt miatt kaptak tüdőrákot. Tény, hogy ezért elsősorban az azbesztszigetelésű panelházak okolhatók: ilyenek Budapest területén főként Csepelen és a XXII. kerületi Rózsakert lakótelepen, a vidéki városok közül Győrött, Tatabányán és Pécsett találhatók. A Környezetvédelmi Minisztérium becslése szerint a honi középületekben (köztük iskolákban és óvodákban) mintegy százezer négyzetméternyi szórt azbeszt található; az Orbán-kormány második évében létrehozott Épület-fenntartási Alapítvány szerint mintegy háromszázezerre tehető a lakótelepi, szórt azbesztből készült szigetelés. A szórt azbeszt ráadásul a legveszélyesebb, mert a felhordás után húsz-huszonöt évvel (tehát mostanában) porladni kezd; a kék azbesztből készült szigetelés szálai eltávolíthatatlanul a tüdő szöveteibe fúródnak.
A hullámpala ugyan nem jelent közvetlen életveszélyt (legfeljebb harmincszázaléknyi azbesztet tartalmaz, ami csak akkor kerül a levegőbe, ha a termék elöregszik és kopni kezd), az amerikai és európai uniós tiltás minden azbeszttermékre vonatkozik. Nálunk hivatalosan csak 2005. január 1-jétől tilos az azbeszttartalmú építőanyagok felhasználása.
– A legnagyobb magyarországi palagyár, az Eternit kerek száz évig használt azbesztet, ám az idén január elsejétől kizárólag azbesztmentes termékeket forgalmaz – mondta lapunknak Zachar Ilona, a cég vezetője. Kérdés maradt számukra viszont, hogy a lépés gazdaságilag is megérte-e. – Az Eternit jelenét és közeljövőjét alapvetően befolyásolja, hogy nagy mennyiségű – kifogásolható minőségű, viszont nagyon olcsó – azbesztes hullámpala áramlik be a környező országokból Magyarországra – panaszolja Zachar Ilona.
Az egyre nagyobb mennyiségben érkező konkurens hullámlemez az éves piaci szükséglet 90 százalékát fedezi. 2001-ben az évi 80 millió kilogrammos piacból több mint 70 millió kilogramm import volt, s ebből 64 millió Oroszországból származott. Az Eternit azbesztmentes „életkezdésének” hírére az import aránya 2002-ben még meghatározóbb lett: Románia is szeretné erőteljesen növelni a magyar piaci részesedését. Sok mezőgazdasági vállalkozó a Széchenyi-terv keretén belül elnyert beruházása során ukrán vagy román azbesztes hullámpalát használ fel.
Egyes szakemberek szerint szociális bérlakásokat is fednek importból származó azbeszt hullámpalákkal, figyelmen kívül hagyva, hogy az Építésügyi és Minőség-ellenőrző Intézet szerint ezek emberi élettér fedésére nem alkalmasak. A Gazdasági Minisztériumban nincsenek közvetlen adatok erről, de könnyen elképzelhető, hogy egyes önkormányzatok szívesen élnek az olcsóbb építés lehetőségével. A 2005-ös korlátozás bevezetéséig semmilyen hatósági beavatkozásra nincs lehetőség.
Az Eternit szeretné, ha a Gazdasági Minisztérium korlátozná az abeszttartalmú termékek importját.
– Érdemes lenne tanulmányozni, hogy a nyugati országok az EU-csatlakozás után milyen módon és mennyiért szabadultak meg az azbesztes termékektől – véli az igazgatónő.
– Az Eternitnek viszont el kellene gondolkoznia azon, hogy ha eddig azbeszttartalmú termékeket gyártott, ildomos-e most más vállalatokat kárhoztatnia ugyanezért – mondja a Gazdasági Minisztérium egyik illetékese.
Az építőipari mamutcégek egyelőre korlátlanul vásárolhatnak és használhatnak fel az olcsóbb, azbesztes hullámpalából; a szakértő elismeri, hogy a csatlakozás után várhatóan több millió négyzetméter ilyen palát kell majd elbontani. Ennek költségeiről nem készült felmérés. A GM munkatársa szerint a környező országokkal érzékeny gazdasági kapcsolatokat ápolunk, ezek egy ilyen korlátozás nyomán jelentősen sérülnének. Arra, hogy posztszocialista partnereink esetleges sértődése jár-e akkora kárral, mint az azbeszt okozta gazdasági, környezeti, egészségügyi ártalom, nem kaptunk választ. Az idén esedékes jogszabály-módosítás keretében várhatóan előrébb hozzák a forgalmazási tilalom határidejét: 2003. január elsejétől lesz tilos azbeszttartalmú építőanyagokat forgalmazni és felszerelni.
A Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási főosztályának munkatársa, Kozák Kristóf szerint pillanatnyilag százötvenmillió négyzetméter azbeszttartalmú palatető van Magyarországon, ennek eltüntetésére viszont még évtizedekig kell várni.
B. Gy.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
