Európa üdvözli az írek döntését

Alapvetően kedvezően – és óriási megkönnyebbüléssel – értékelték Európában a hét végi írországi referendum eredményét, több kommentár azonban egyúttal rámutatott arra is, hogy ezzel még nem hárult el minden akadály az EU-bővítés elől.

Korai az ünneplés, komoly akadályok állnak még az EU bővítésének útjában – vélik brit kommentárok a nizzai szerződésről hét végén megtartott írországi népszavazás eredménye kapcsán. Az ír igennel látszólag ismét sínen van az unió legnagyratörőbb terve a kontinens egyesítésére, a bővítést azonban újabb akadályok nehezítik – figyelmeztet a The Times. A konzervatív napilap szerint négy nagy kérdést – a versenypolitika terén felmerült vitákat, a közös mezőgazdasági politika reformjának problémáját, Kalinyingrád kérdését és a kettéosztott Ciprus csatlakozásának politikai vetületét – kell megoldani az EU decemberi, koppenhágai csúcsértekezlete előtt, amely várhatóan rábólint az új tagok fölvételére.
A francia sajtó egyöntetű megkönnyebbüléssel fogadta az ír népszavazást. A párizsi lapok szerint az ír referendum az európai közösség intézményrendszerének sérülékenységére világított rá, s hangsúlyosan megmutatta, hogy elkerülhetetlen az unió strukturális reformja. Figyelmeztetés című vezércikkében a La Tribune rámutat, hogy az írországi igen, nem tekinthető egyértelmű jóváhagyásnak, ajánlatosabb az európai közösség politikai és nemzeti vezetőinek szóló intésként értelmezni. A berlini Die Welt szerint Európa fellélegzett, mert az írek második nekifutásra igent mondtak. Az ír elutasítás az öreg kontinens békés egyesítését hónapokkal, talán évekkel odázta volna el. A szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau szerint félrevezetőek azok a sikerjelentések, amelyek szerint az írek megmentették a keleti bővítést.
Ezen a héten más jellegű felvételi akadályok kerülnek előtérbe. Franciaország és Németország még mindig nem rendezte vitáját arról, hogy mi legyen az agrárpolitikával egy 25 tagú Európai Unióban. Hágában pedig nem utolsósorban a keleti bővítés finanszírozása miatt bomlott fel a kormány, azzal a következménnyel, hogy a döntő jelentőségű koppenhágai csúcsértekezleten az ügyvezető holland kormány tulajdonképpen sem nemmel, sem igennel nem szavazhat.
A Gazeta Wyborcza szerint Lengyelország számára három tanulság adódik. Először: az EU-népszavazást el is lehet veszíteni, ahogyan ez történt Írországban egy évvel ezelőtt. Másodszor: meg is lehet nyerni, ha a lengyelek az írek példáját követik, és úrrá lesznek megosztottságukon. Harmadszor: tudatosítaniuk kell, hogy a saját sorsukról döntenek.
***
Kedvező külügyi értékelés. A magyar diplomácia kifejezetten elégedetten fogadta a nizzai szerződésről tartott írországi népszavazás eredményét – szögezte le Tóth Tamás külügyi szóvivő, tegnapi sajtótájékoztatóján. A Külügyminisztérium értékelése szerint az írek ezzel szolidaritásukat fejezték ki a csatlakozásra váró országokkal. Hozzátette: azzal, hogy az írek igennel szavaztak, azt is jelezték, hogy átérezték azt a politikai felelősséget, amely az Európai Unió bővítésében rájuk hárult. – Az írek átérezték azt is, hogy az elutasítással méltánytalanul bánnának azzal a tíz országgal, amelyről az Európai Bizottság a közelmúltban kimondta: kész és képes lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és amelyek hosszú évek óta kitartó munkával arra törekedtek, hogy belépjenek az EU-ba – jelentette ki a külügyi szóvivő. Tóth Tamás kiemelte, hogy a hét végén sorra kerülő brüsszeli csúcson vagy legkésőbb november elejére „ki kell forrnia” az unió közös álláspontjának a csatlakozási tárgyalásokon még hátralévő kérdésekben. (R. O.)