„Minden hazugságnak van egy ára, de végül a hazugság lesz az, ami elárulja a gazdáját” – hangzik el sokak gyerekkorának meghatározó meséjében, a Pinokkióban, amikor a címszereplő egymásra halmozza a hazugságait. Magyar Péter a sokak között egy rendkívüli kivétel lehet: vagy nem látta a mesét gyerekkorában, vagy nem igazán fogadta be a történet tanulságát. Kevés olyan szereplője volt eddig a rendszerváltás óta a magyar politikának, aki annyi hazugságba kergette magát a hatalom eszetlen hajkurászásában, mint a Tisza Párt elnöke. Még Jakab Péter, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is csak kulloghat mögötte.
Érthető, hogy az ellenzék ügyeletes messiásának rendkívül kínos, hogy a pártja egyik fontos építőköve pornószínésznő volt. Akár egy tinédzser, aki otthon lebukott egy felnőttfilm megtekintésével, úgy magyarázkodik és próbálja meg a lehető legkisebb porszemnek beállítani Róka Rékát. Pedig egy párt kongresszusán az első sorban mindig a legfontosabb emberek kapnak helyet. A helyzet még kínosabbá vált, miután a saját szimpatizánsai rántották le az újabb hazugságról a leplet. Ha utólag belegondolok, talán nem is a nagyotmondó, üres szavak pufogtatása miatt törölgette a homlokát, és végképp nem a rendkívüli hőség miatt kerülhetett elő félpercenként a zsebkendő. Minden kormányzásra készülő pártelnök megizzadna, ha az egyik legfontosabb mérföldkő idején egy pornós ülne a frontvonal első sorában.
Magyar Péter nem arról híres, hogy türelmesen átgondolná a dolgokat, mielőtt kinyitná a száját.
Elég csak arra emlékezni, amikor úgy gondolta, jó ötlet lesz politikai hasznot kovácsolni abból, hogy igazi daliás lovagként beállítva magát arról beszélt a Partizán stúdiójában, hogy még viccnek is rossz a gondolat, miszerint politikusi babérokra tör. Utólag kiderült, hogy megtörtént, de tényleg rossz vicc lett, és azóta sem nevet senki. Akkor sem gondolkodott előre, amikor az európai parlamenti választás előtt azzal haknizta végig az országot, hogy a mentelmi jog csak arra való, hogy a hatalmasok bármit megtehessenek büntetlenül. Ezért azt hazudta, hogy azonnal eltörölné a mentelmi jogot. A pinokkiós orra csak tovább nőtt, amikor egy részeges éjszaka botrányosan viselkedett és még bűncselekményt is elkövetett. A bíróság csak azért nem mondta ki jogerősen, mert odáig a mentelmi joga mögé bújva el sem jutott még. Senki ne csodálkozzon, ha egyszer kiderül, hogy a hazugságoktól megnőtt képzeletbeli orra lökte bele a Dunába az egyik férfi telefonját.
Mellét döngetve szinte minden településen listavezetőként elmondta azt is, hogy nem megy el Brüsszelbe.
Nos, ebben azért legalább mondott némi igazat, mert felvette ugyan a mandátumát, de tényleg nem jár be a munkahelyére. Voltak olyan hazugságai is a tiszás vezérnek, amelyekkel honfitársai ezreit is életveszélybe sodorta. Szintén jó ötletnek tűnt eszetlenül beleugrani egy olyan álhírbe, amellyel politikai előnyt akart szerezni, és amelyben azt hazudta, hogy Bassár el-Aszad bukott szíriai elnök Budapestre érkezett, és maga Orbán Viktor rejtegeti őt.
Hasonló válasz volt mindenre akkor, amikor egy ponton pedig Zsákos Frodónak képzelte magát, és azt állította, hogy gyalog elindul Nagyváradra, majd lebukott autókázás közben. De nem futotta többre akkor sem, amikor reggel élő adásban még román földnek nevezte Nagyváradot, majd este még ő nézte bolondnak az újságírót, amikor letagadta a kijelentését. Pinokkiónak még egy fontos dolgot megtanítottak a mesében: „Ne mindig azt keresd, ami könnyű, hanem azt, ami helyes!” Milyen jó lett volna, ha Magyar Péter megnézi a Pinokkiót!
